NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

javasoljuk a teljes körű felvételbe. Az eredmény a külföldre távozó és ott tartózkodó magyar állampolgárok számának megbecsülése lenne. A 2000 körüli népszámlálások programjában szerte a világon szerepelni fog az állampolgárság ismérve, ezáltal ezeket összerakva két ugyanar­ra a szubpopulációra vonatkozó adat összehasonlítása akár meglepetéseket is okozhat. A kérdést a családfőnek lenne célszerű feltenni mind a családjára, mind a rokonságára vonatkozóan. A rokonságot (a rokonsági fok megállapodás tárgya) azért érdemes bekapcsolni, mert egész csalá­dok együttes kivándorlása is előfordulhat, ami következtében senki nem marad Magyarországon, aki válaszolhatna. Zárójelben megjegyezzük, hogy a kérdésre adandó válaszok segítségével jobban lehetne magyarázni a népesség-továbbvezetés és a népszámlálás között megjelenő kü­lönbségeket is. A nemzeti és/vagy etnikai csoporthoz tartozás nem szerepel alapvető ismérvként, azonban Magyarország speciális helyzeténél fogva nem térhet ki e kényes kérdés elől (országhatáraink körül magyarok élnek és a bevándorlók döntő része magyar nemzetiségű, továbbá belső viszonyaink, a cigányság jelentős súlya miatt). A kérdés feltételének nem a vándor­lásokkal kapcsolatos vonatkozások az elsődleges indokai, azonban a mi nézőpontunkból is rendkívül fontos rétegképző ismérvként szerepelhet. Témánk tárgyalása során eddig a népszámlálási alapfelvétel lehetséges kérdéseinek tar­talmával és a kombinációs lehetőségekkel foglalkoztunk. A népszámlálás előzetes eredményeiből és listáiból kiindulva sajátos problémákat vizsgáló mintavételes adatfelvételek készítésére vállal­kozhatnak az arra elhivatottak. A 2000 körüli népszámláláshoz kapcsolódó adatfelvételek tema­tikájába ajánljuk a vándorlási egységek (együttköltöző személyek) és a vándorlástörténetek vizsgálatát. A vándorlási egységek előállításával és tipizálásával újdonságot lehetne teremteni. Korábbi kérdőíves felvételek rámutattak arra, hogy az egyúttköltözőket elsősorban a szűk család tagjainak a körében kellene vizsgálni. A szülők vándorlása a házasságkötés, az élettársi kapcsolat kezdete előtt vagy után, együtt, vagy külön történt-e 9 A velük élő gyermekek közül mennyien költöztek együtt szüleikkel, illetve már az új lakóhelyen születtek-e? Milyen család-, illetve ház­tartástípusokkal ragadhatok meg az együttköltözők' 7 Kiktől szakadtak el és kikhez kapcsolódtak? Ezek egytől-egyig megválaszolásra váró kérdések. A vándorlástörténet tanulmányozásával az eseménytörténeti elemzés nemzetközileg virágzó áramlatához csatlakozhatnánk. A vándorlástör­ténet vizsgálata módot adna az 1990-es évtizedben Magyarországra vándorlók országon belüli költözésének elemzésére is. Az eseménytörténetek keretében az iskolázottság, a házasságköté­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom