NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

számlálás során meg kellett jelölni az 1914-es és 1918-as állandó lakóhelyet is (lásd 5. ábra). Az 1941. és 1949. évi népszámláláskor már az 1938. márciusi lakóhelyet tudakolták. A módszertani újítás vélhető oka a II. világháború kiváltotta menekültáradat számszerűsítése, valamint a vándorlók személyi- család- és lakásismérveinek felmérése volt. Az 1949-es kérdés hagyományt teremtett és az elkövetkező népszámlálások során majdnem mindig megkérdezték az előző népszámláláskori lakóhelyet. A 2000 körüli magyar népszámlálás programjába - utolsó alkalommal - azért javasoljuk ezt a kérdést, mert ezáltal a korábbi, nemek és tízéves korcsoportok szerinti adatokkal összekapcsolva az új eredményeket, megfelelő mennyiségű adattömeghez jutnánk longitudinális elemzések céljaira és a vándorlások időzítéséről is többet tudhatnánk meg. A tízéves időköz nagyságából származó hiányosságok miatt ez a változat nem szerepel a jelenlegi ENSZ-ajánlásban. Nyilvánvaló volt, hogy az időintervallumot csökkenteni kell, azonban a redukálás mértéke vitatható. Sokan az 5 éves időszak mellett törtek lándzsát, állítván, hogy ez esetben már csak az 5 éven aluli gyermekek esnek ki a megfigyelés köréből, és megfelelően nagy elemszámot kapnak az előző félévtizedes időszakra vonatkozó becslésekhez is. Mások egyéves időtartamban gondolkodtak. Ekkor már szinte az egész népesség a megfigyelés körébe esik, és regiszterek léte esetén a kétféle adatforrás összehasonlítására is mód nyílik a népszámlálás eszmei időpontja előtti évre vonatkozóan. Az viszont alapvető hiányosság, hogy a megelőző 9 évre semmilyen információ nem nyerhető. Mivel Magyarországon létezik nyilvántartás, továbbá az egy évvel a cenzus előtti lakóhely alapvető ismérvként szerepel az ajánlásokban és nem utolsó sorban nemzetközi összehasonlításra is mód nyílik, ezért ezt az egy évvel a népszámlálás előtti lakóhely - újdonságnak számító - kérdését nem szabad kihagyni a következő népszámlálás programjából. A vándorlásokhoz hasonlóan az emberi memória is igen szelektív, és évszámokat általában akkor képes felidézni, ha valamilyen fontos eseményt tud kapcsolatba hozni az idővel. A népszámlálási időpontok pedig közel sem biztos, hogy mérföldkövei voltak a hétköznapi emberek életútjának. Sokan csak bizonyos időtartamokra (azok közül is a legutolsókra) tudnak visszaemlékezni. A memória pontatlanságai sajnos a számunkra legérdekesebb korcsoportban, az időskorúaknál figyelhető meg elsősorban. A lakóhely-változtatások általában fontos mozzanatai az egyén pályafutásának és a vándorlási életút felvételek szerint alaposan rögzülnek a részletei. A memóriaeffektusok kiküszöbölése, a vándorlási adatok belső konzisztenciája ellenőrzése, a telje61