NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András: A népszámlálás népességcsoportosításai és az azzal összefüggő kérdések, a hazai és a nemzetközi gyakorlat, valamint a nemzetközi ajánlások közötti összhang megteremtésének kérdései

már megtörténtként vegyék figyelembe, azaz aki gyakorlatilag már nem volt lakója az összeírt lakóegységnek, csak a kijelentkezés még nem történt meg, azt nem kellett az adott lakcímen összeírni, míg aki életvitelszerűen lakik az összeírás helyén, de a lakcímbejelentésre a későbbiekben kerül sor, annak az összeírás helyét a bejelentkezési szándéktól függően lakóhelyének vagy tartózkodási helyének kellett tekinteni. Mivel a jelenlét kérdése nem szerepelt, az 1970-ben és 1980-ban alkalmazott hét népességkategória helyett három összeállítására volt lehetőség: 1. állandó bejelentéssel rendelkező személy, akinek nincs ideiglenes lakása; 2. állandó lakó, akinek van máshol ideiglenes lakása; 3. ideiglenes lakó. A jelenlét kérdésének hiányában az adatoknak csak az állandó vagy a lakónépesség szerinti összegzésére, értékelésére van lehetőség. A részletes adatközlés - csakúgy, mint az 1980. évi népszámlálásból - a lakónépesség szerinti népességcsoportosításban történt. A bejelentett lakóhellyel, állandó lakással nem rendelkező személyeket (pl. a menhelyen, átmeneti szállásokon, szeretetházakban lakók egy részét) mind az állandó, mind a lakónépesség szerinti csoportosításban is figyelembe vették, azaz az adatfeldolgozás során az összeírás helyét (ami általában a bejelentett tartózkodási helyük volt) bejelentett lakóhelyüknek tekintették. A Központi Statisztikai Hivatal megalakulása óta figyelemmel kíséri a nemzetközi statisztikai gyakorlatot és módszertant, részt vesz két- és sokoldalú tanácskozásokon, ismerteti saját gyakorlatát, megismeri és lehetőleg adaptálja más országok és nemzetközi szervezetek tapasztalatait, ajánlásait. A statisztikusok nemzetközi együttműködésének és a magyar statisztikusok nemzetközi elismertségének egyik első példája, hogy az 1872-ben Szentpétervárott tartott nemzetközi statisztikai tanácskozás megvitatta és elfogadta Keleti Károly javaslatát a népszámlálásoknál egyéni számlálólap alkalmazásáról. (Magyarországon egyébként csak 1870-ben és 1960ban használtak több személy összeírására alkalmas, úgynevezett lajstromos kérdőívet.) Az ENSZ statisztikai szervezete és az EUROSTAT népszámlálási ajánlásokat dolgoz ki tagországai számára. Az ENSZ EGB 1990 körüli népszámlálásra kidolgozott ajánlása a népességcsoportosítással kapcsolatban a következőket tartalmazta: 26