NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról

A tanulmány a háztartás- és családfogalom használatának hazai és nemzetközi gyakorlatát bemutatva rátér a soron következő népszámlálásra javasolt fogalmak ismertetésére, amelyeknél figyelembe veszi a legújabb nemzetközi ajánlások definícióját is, miáltal a család fogalma kibővül a nagyszülő-unoka kapcsolattal, ami indokoltnak tűnik. Ez utóbbi megfigyelésével a családi viszonyok alakulásáról feltehetően értékes információk nyerhetők, de biztosítani kellene, hogy bevonásukkal ne alakuljon ki hamis kép a családok általános alakulásáról és összetételéről. (Család alatt a közfelfogás elsősorban mégiscsak a szülő-gyermek kapcsolatot érti.) Mindenképpen ügyelni kell arra is, hogy a korábbi családfogalomnak megfelelő adatfeldolgozásokkal fennmaradjon az összehasonlíthatóság lehetősége. A jelenlegi hazai és a nemzetközi gyakorlat a család fogalmára vonatkozóan többféle definíciót alkalmaz. Az utóbbi időben egyre erőteljesebben megfogalmazódik az igény a családfeldolgozások olyan formáira is, amelyekből az is kimutatható, hogy a családdal él-e más közvetlen hozzátartozó személy (pl. az egyik fél szülője) is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a háztartás és a család fogalmak használata még a KSH-n belül is egységesítésre szorul, amit a következő népszámlálásig meg kell oldani. A háztartást alkotó személyek felsorolásával, valamint a háztartásfő és a családfő (referenciaszemély) kiválasztásának problémáival részletesen foglalkoznak a szerzők. Emellett vázlatosan ismertetik a következő népszámlálás alkalmával bevezetésre javasolt „háztartáskérdőív" tartalmát, felhívják a figyelmet arra, hogy elfogadása esetén az ENSZ-ajánlásban megfogalmazott minden igény kielégíthető és a népszámlálási idősorok is hiánytalanul folytathatók. A további rész bemutatja a kettős lakcím-bejelentési rendszernek a háztartások és családok számára és összetételére gyakorolt hatását, amely a hazai népszámlálások és általában a hazai népesedésstatisztika egyik sajátos - és mind a számszerű eltérések, mind a módszertan szempontjából súlyos - problémája. A háztartás- és családstatisztika szakmailag szorosan kapcsolódik a népesség fogalmi kérdéseihez, illetve a különböző népességcsoportosításokhoz. A háztartások és családok kialakítása, illetve a vonatkozó adatok feldolgozása ugyanis általában a lakónépességből történik, de - különösen a népszámlálások alkalmával - az állandó népességből is meghatározásra kerül. Az 1990. évi népszámlálás 2%-os reprezentatív mintájának felhasználásával összehasonlító vizsgálat készült a háztartások és a családok összetételére vonatkozóan azzal a céllal, hogy a különböző népességkategóriák alapján feldolgozott háztartások és családok struktúrája mennyiben tér el egymástól. A vizsgálat eredménye szerint az állandó népességből kialakított háztartás- és családstruktúra tűnik a legmegfelelőbbnek, mert ekkor küszöbölhető ki a legnagyobb mértékben a kettős lakcím- bejelentési rendszernek a háztartások és családok összetételére, szerkezetére gyakorolt torzító hatása. E fejezetben tárgyalt témakör rendkívül alapos és részletes ismertetése külön figyelmet érdemel. 21