Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dávid Zoltán: A magyarok száma és területi elhelyezkedése Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai szerint
Az RMDSZ szenátori listájára leadott szavazatok száma és aránya 1990-ben /7. tábla/ Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya a magyar nemzetiségűek szama _ n o , . & , 1992. evi szama százalékában Arad 60 908 38 145 62,6 Beszterce-Naszód 21 173 11 224 53,0 Bihar 180 682 115 375 63,9 Brassó 63 260 37 664 59,5 Fehér 24 843 12 903 51,9 Hargita 294 269 193 329 65,7 Hunyad 33 671 16 224 48,2 Kolozs 145 405 89 953 61,8 Kovászna 174 968 113 946 65,1 Krassó-Szörény * 8 107 3 039 37,5 Maros 251 039 167 702 66,8 Máramaros 54 788 32 318 59,0 Szatmár 140 112 88 013 62,8 Szeben* 19 168 8 088 42,2 Szilágy 63 150 43 314 63,8 Temes 63 395 44 399 70,0 Összesen 1 598 938 1 012 634 63,3 * A képviselőválasztás adatai A legmagasabb arány Temes megyében tapasztalható, ahol a magyar lakosság 70,0%-a szavazott az RMDSZ jelöltjére, ami a szavazásra jogosultaknak bizonyára a legfelső határa. Ehhez hasonlóan magas volt a magyar párt jelöltjeire szavazók aránya Maros /66,8/, Hargita /65,7/, Kovászna /65,1/, Bihar /63,9/ megyékben - még mind az átlagon felül, míg a legalacsonyabb Krassó-Szörény és Szeben megyében volt. /E két helyről csak a képviselőválasztás adatai álltak rendelkezésemre, ezek az értékek általában alacsonyabbak a szenátor-választás adatainál./ Még egy érdekesség: az egykori román terület megyéiben az RMDSZ-re leadott szavazatok száma jelentősen több a népszámlálásban kimutatott magyarok számánál. így Ialomita megyében 104 magyar szerepelt, ugyanakkor az RMDSZ-re 579-en szavaztak, Calarasi megyében 105 magyar és 593 RMDSZ-szavazó volt és így tovább. Eszerint ezekben a megyékben vagy több magyar szóródott szét a kimutatottnál, vagy arra kell gondolnunk, hogy románok is az RMDSZ-re szavaztak. Végül néhány adat Kovászna megyéből, ahol részletes elemzéseket végeztem az 1910 és 1969 közötti időszakról. Eszerint a megye 115 települése közül a vizsgált időszakban 57-ben növekedett, 13-ban közel azonos maradt, 45-ben pedig fogyott a helységek népességszáma. A természetes szaporodás várható, mintegy 50%-os értékénél csak a román lakosságú Bodzaforduló növekedett jelentősen nagyobb ütemben, míg a magyar helységek közül csak kettő: Maksa és Szentkatolna tudott 50% feletti növekedést felmutatni. Annál több volt köztük a fogyó népességű. Különösen súlyos egyik-másik apró falu helyzete. így az elnéptelenedés rémével küzd Feldoboly, amelynek népessége az 1910. évi 510-ről 328-ra olvadt, vagy Albis, Bélafalva, Haraly, Hilib, Kurtapatak, Sepsimagyarós és a 300 lő alá csökkenő Cófalva, Imecsfalva, Petőfalva és Szacsva. Elvándorló népességüket jórészt a városok szívták fel, amelyek közül Sepsiszentgyörgyé 1910 és 1969 között 8665-ről 20 759-re, majd azóta 67 438-ra nőtt, sőt a hozzácsatolt Kilyénnel és Szotyorral együtt ma már 68 571 íőt tesz ki. A növekedést részben a románok beköltözése okozta, számuk az 1910. évi 108-ról 15 930-ra emelkedett, de a magyarok száma is több mint 40 000 fővel, öt és félszeresére nőtt, s ma is a város 74%-át teszik ki. Az áttekintést ezzel a pozitív adattal zárom, bizakodva a romániai magyarok további fennmaradásában, sőt gyarapodásában. Megye Magyar nemzetiségűek száma 1992-ben 74
