Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dávid Zoltán: A magyarok száma és területi elhelyezkedése Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai szerint
asszimilálódás gyorsaságát a magyar települési területtől való elszakadás távolságával és az idegen közösség nemzetiségi összetételének zártságával lehet mérni: minél messzebbre hatol és mélyebbre merül egy másik etnikumban, annál kevésbé tudja megőrizni nyelvét és nemzetiségét. Erdély nagyvárosainak magyar-román megoszlása 1950-1977 /5. tábla/ Város A lakosság száma 1956 Ebből magyar A lakosság száma 1977 Ebből magyar A lakosság száma 1992 Növekedés 1977-1992 között Város A lakosság száma 1956 abszolút számban százalékban A lakosság száma 1977 abszolút számban százalékban A lakosság száma 1992 Növekedés 1977-1992 között Arad 106 460 31 850 30,0 171 110 34 300 20,0 190 088 18 978 Brassó 123 834 22 742 18,3 257 150 34 000 13,2 323 835 66 685 Kolozsvár 154 723 74 155 47,3 262 421 85 400 32,5 328 008 65 587 Marosvásárhely 65 194 48 077 73,8 130 051 81 800 62,8 163 625 35 574 Nagybánya 35 920 15 322 42,6 100 992 25 300 25,0 148 815 47 823 Nagyvárad 98 450 58 424 59,1 171 258 75 700 44,2 220 848 49 590 Szatmárnémeti 52 096 31 204 59,9 103 612 47 600 45,9 131 859 28 247 Temesvár 142 257 29 968 21,1 268 785 36 200 13,5 334 278 65 493 Összesen 779 434 311 742 40,0 1 465 379 420 300 28,7 1 841 356 375 977 Nagy nyeresége az 1992. évi népszámlálásnak, hogy hosszú évtizedek után ismét közli a népesség vallás szerinti megoszlásának adatait. Az első szembeszökő eredmény, hogy az ország közel 23 millió lakosából csupán 24 740 nem tartozott egyik felekezethez sem, s mindössze 11 339-en vallották magukat ateistának. Nem nagy sikere ez a 40 éves, meglehetősen türelmetlen ateista propagandának! Föltűnő a különböző szekták sokasága, melyek közül néhány Magyarországon tudtommal ismeretlen. A korábbi adatokkal való összehasonlíthatóság érdekében 8 szektát és a sehova nem tartozók 3 csoportjának adatait összevontuk és az egyéb vallásúak rovatához adtuk. A népesség vallás szerinti megoszlására a népszámlálás értékes adatokat tartalmaz. 16. tábla/ Végeredményben az ortodox egyház nagy előretörésének lehetünk tanúi, Románia lakosságának 86,8 %-a vallotta magát odatartozónak. Jelentéktelenné zsugorodott a görög katolikusok korábban jelentős száma, ma mindössze a népesség 1 százalékát teszik ki. A szászok távozásával nagyon megfogyatkoztak az evangélikus egyház hívei is, számuk az egész országban 60 712-re esett vissza. /Ebből 39 552 tartozott a szász, 21 160 a csaknem teljesen magyar zsinatpresbiteri evangélikusokhoz./ Erdélyben valaha a vallás egybeesett a nemzetiséggel. Az ortodox és görög katolikusok javarészt románok, a reformátusok és unitáriusok magyarok voltak, miként a római katolikusok is, akik legfeljebb a svábok lakta megyében lehettek németek, végül az evangélikusok zömében szászok voltak. A mai, sokféle szektával tarkított kép kissé zavaró, de azért Romániában a római katolikusok, reformátusok és unitáriusok összes száma ma is elsősorban magyarokat jelent. Együttes számuk 2 022 730, megegyezik a magyarok általunk becsült számával. A közöttük lévő más nemzetiségűekkel azonos számban találhatunk magyarokat az evangélikusok, ortodoxok, görög katolikusok és főleg a 700 000-es lélekszámú egyéb vallásúak /baptisták, adventisták, szombatosok/ között. E szempontból különösen rossz a moldvai csángók helyzete, akik közül alig 5000 magyart mutattak ki, holott Rákó, Lasi és Neam megye 225 000 római katolikus lakosa eredetileg jórészt magyar volt. 72
