Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Takács Imre: Nemzetiségi statisztika, nemzetiségi jog

JEGYZETEK 1 L. Galántai József. Trianon és a kisebbségvédelem nemzetközi jogrendjének kialakítása 1919-1920. Bp, 1989. 2 L. Demichel, André: L'évolution de la protection des minoritás depuis 1945. Revue Générale de Droit International Public, 1960. 3 Herczeg Géza: A nemzeti kisebbségek védelme a nemzetközi jogban. Magyar Tudomány, 1990/4. sz. 381p. A folyóirat közli a Szövetségesés Társult Főhatalmak és Románia szerződését a kisebbségi jogokról, amelynek szövege megegyezik a békeszerződések szövegével. Hasonló szerződést kötöttek Lengyelországgal, Olaszországgal, és a balti köztársaságokkal. 4 Az európai fejlődés perifériáját alkotó "Elbától keletre" elhatárolású régió egyben hátrányt is jelentett a nemzetközi gyakorlatban addig nem alkalmazott új jogi megoldások számára. 5 1935. április 6-ai döntésében az albániai kisebbségi iskolák ügyében kimondta: A kisebbségvédelmi szerződések alapelve azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek egy állam népességén belül közös fajuk, közös nyelvük vagy közös vallásuk alapján különböznek a többségtől, biztosítani a békés létezés és a barátságos együttnűködés lehetőségét, megőrizve azokat a jellemzőket, amelyek őket a többségtől megkülönböztetik: etnikai karakterüket, tradícióikat és nemzetiségi arculatukat. 6 Cavaré, Luis: Le droit international public positiv. Tome I. Paris, 1961. 291p. 7 Ennek veszélyességét látva a német kormány Hitler uralomra jutása előtt hivatalosan sürgette a szubjektív elem fokozott figyelembevételét, a személyes akarat kinyilvánítását a kisebbséghez való tartozás kérdésében. A Lengyelországhoz csatolt Felsó-Szilézia német nyelvű kisebbségi iskoláiba történő beiratkozások során a lengyel hatóságok többezer gyermek beiratkozását megtagadták azon a címen, hogy azok nem tartoznak a nyelvi kisebbséghez. A Nemzetközi Állandó Bíróság Németország panaszát elutasította. Szerinte a kisebbséghez való tartozás elsősorban ténykérdés és az egyén nyilatkozatának egybe kell esnie a tényekkel. Az identitás nem a puszta akarat kifejezése, hanem objektív helyzet. /Az 1928. április 26-i határozat a felső-sziléziai kisebbségi iskolák ügyében./ 8 Elsőként 1934. szeptember 13-án Lengyelország mondta fel a szerződést. 1937. november5-én pedig elutasította a Németországgal 1922. május 15-én kötött kisebbségi szerződés megújítását. Románia 1938. augusztus 4-én alkotott törvénnyel lépett ki a kisebbségvédelmi szerződésből. A fasiszta Németország a szomszédos országokban élő német nyelvű kisebbségei először a belső bomlasztásra, majd agresszív háborújában katonai erejének növelésére használta fel. 9 A párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció kezdeményezte új kisebbségvédelmi szerződés megkötését, de javaslatát elutasították. 10 Az ENSZ Alapokmánya szövegében a "népek", "nemzetek" és "államok" fogalma néha szinonim fogalomként jelenik meg. Vö.: Alexandre Kiss: The people's right to selfdetermination. Humán Rights Law Journal 1986/2-4. 172p. 11 Az 1. cikk 3. pontja. Az Alapokmány hivatalos magyar szövegét lásd az 1974. évi 18. tvr. mellékletében. 12 1948: A népirtás megelőzése és megbüntetése 1965: A faji diszkrimináció minden formájának megelőzése 1975: Közgyűlési határozat az apartheid bűncselekmények leküzdésére! és megbüntetéséra 1979: A nőkkel szembeni diszkrimináció tilalma 13 Az ENSZ főtitkára 1950. április 7-én közzétette azt a szakértői véleményt, amely szerint a kisebbségi jogokat az emberi jogok tiszteletben tartása révén kell biztosítani. Nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésre nincs szükség. UN-Dokument E/CN. 4/367. 14 L. szerző részletesebb elemzését: Kisebbségi jogok a nemzetközi szerződésekben. Kovács István Emlékkönyv. Acta juridica et politica. Tomus XI. Fasc. 22. Szeged, 1991. 15 A 17 000 soros Capotorti jelentés mindmáig a legidézettebb munka a szakirodalomban. /Study on the Rights of Person belonging to Ethnic, Religious and Linguistic Minorities. 1979. UN Document E/CN. 4/Sub. 2/384/rev. Capotorti definíciója: "Minority is a group numerically inferior to the rest of the population of a State, in a non-dominant position whose members - being nationals of the State - possess ethnic, religious or linguistic charachteristics differing from those of the rest of the population and show, if only implicitly, a sense of solidarity, directed towards preserving their culture, religion or language." Í6 Katonáné dr. Soltész Márta: Az emberi jogok európai bizottságáról és nemzetközi bíróságáról. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. A jogi felelősség és szankciórendszerelméleti alapjai 6. Budapest, 1989. 17 A részt vevő államok védeni fogják a területükön élő kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását. Vigyázni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szabad gyakorlására és biztosítják ezen személyek teljes egyenjogúságát. 18 Két kitűnő tanulmányt olvashatunk az "Archiv des Völkerrechts" 1990/1-2 számában: Kimminich, Ottó: Ansátze für ein europaisches Volksgruppenrecht/l-16p./ és Veiter, Theodor: Die sprachenrechtliche Situation in den Staaten in der Mitte Europas. /17-75p./ 19 Volksgruppen in Spannungsfeld von Recht und Souveranitat in Mittel- und Osteuropa. Herst.: Ermacora, Félix. Wien, 1992. Az 1991. november 13-15-én tartott symposium anyaga. 20 Kovács Péter: A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Jogtudományi Közlöny XLIII. évf. 12. sz. 21 Is there a phoenix in the ashes? International law and minority rights. Texas International Law Jurnal 1980. L. Kimminich i.m 7.1. 22 A Koppenhágában elfogadott elveket megerősítették az 1991. július 1-19. között tartott genfi szakértői konferencián és az EBEÉ az emberi dimenzióról 1991. szeptember 10-12 között tartott moszkvai konferenciáján is. Ez utóbbi konferencia megállapodása szerint már 9 állam együttes fellépésére tényfeltáró vizsgálatot kell indítani. Azóta sor került már az EBEÉ keretében nemzetközi főbiztos megbízására. 23 A tervezet elfogadásával valóban jogi norma jön létre, mert az Európai Közösségek /illetőleg a maastrichti szerződés ratifikációja után az Európai Unió/ jogi mechanizmusa a kikényszerítést biztosítja. Az Európa Parlament egyben segíti és ösztönzi a népcsoportok jogainak olyan európai szabályozását, amely biztosítja azok létét és kultúrális identitását. 24 Gál Gyula: A dél-tiroli kérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. In: Tanulmányoka nemzeti kisebbségvédelméről /JPTE/ Pécs, 1988. 25 Vö.: Pellet, Alain: The Opinions of the Badinter Arbitration Committee A Second Breath for the Self-Determination of Peoples. Journal européen de droit international 1992. Vol.3. No.l. 26 Breitenmoser, Stephan-Richter, Dagmar: Die KSZEGrundsátzezumSchutzenationalerMinderheiten. Zeitschrift der EuropaischenGrundrechte. 1991/8-9. TI Lásd az 1992. júniusában elfogadott svájci adatvédelmi törvényt, amely 1993. január l-jén lép hatályba. 28 Sajnos beárnyékolja a kérdést a magyarországi németek kitelepítésekor követett törvénysértő eljárás. Mivel a Volksbund tagjai és a német katonai alakulatokba önként belépők vagy bekényszerítettek száma nem fedezte a nemzetközileg kívánt létszámot, az 1942. évi népszámláláskor német nemzetiséghez való tartozásukat kinyilvánítókat felvetették a listára. /Vö.: Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945-1950. Akadémiai Kiadó Bp, 1988./ 29 E módszernek is szerepe lehet abban, hogy észrevehetően javult az őslakosság körében a szülési kedv. Az is kiderült, hogy Cooper "Utolsó mohikánja" szerencsére nem volt az utolsó, mert erről az indián törzsről is vannak népszámlálási adatok. 62