Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Takács Imre: Nemzetiségi statisztika, nemzetiségi jog

és a népszámlálás adataival kapcsolatban is előírja az adatok személytelenítését és szabályozza azok felhasználását. Az NSZK-ban az 1983 áprilisára tervezett népszámlálást nem lehetett megtartani, mert a Szövetségi Alkotmánybíróság a végrehajtást felfüggesztette, majd a népszámlálási törvényt alkotmánysértő jellege miatt megsemmisítette /BVerfGE 65. 1983. december 15./. Az Alkotmánybíróság hivatkozott az alapjog arányos korlátozása elvének megsértésére, mert az adatközlési kötelezettség előírt mértéke sértette a személyiségi jogokat /BVerfGE 65, 1/52/. A törvényhozás nem teremtett elegendő biztosítékot az adatok minél előbbi személytelenítésére és titkos kezelésére. Az információ szükséges mértékét az állami szervek tervezési feladatai szabják meg. Hiányzott az adatközlő kötelező felvilágosítása az adatok felhasználásáról, és a hatósági eljárásban való felhasználás tilalma. A legújabb adatvédelmi törvények tételesen kizáiják a lelkiismereti és vallásszabadság védelmében a vallásfelekezethez vagy egyházhoz való tartozás, valamint szakszervezeti tagság regisztrálását.

2

7 Nem tiltják az etnikumhoz tartozásra irányuló kérdezést, bár ez is olyan személyiségi jegy, amelyre az adatvédelemnek ki kell teijednie. Az adatok személytelenítése azonban elegendő garancia az adatközlő személyiségi jogainak védelmére.

2

8 A népszámlálás korrekt lebonyolítása, a kisebbségvédelem érvényesülése esetén jogilag nem kifogásolható a nemzetiségi hovatartozás megkérdezése. Az ismertetett nemzetközi szerződések a kisebbségeket védő pozitív diszkriminációt kiemelik a tilalmak hatálya alól. Ilyen szempontból az indián őslakosság megmentését célzó kanadai népszámlálás módszerére lehet hivatkozni, ahol az anyanyelv és a később elsajátított nyelvismeret mellett a családi kapcsolatokban, és a foglalkozás vagy hivatás gyakorlásában használt nyelvre is rákérdeztek, hogy az oktatás és az anyanyelvi kultúra támogatásának intézményi biztosítékait megteremtsék.

2

9 Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kisebbségi jogokról szóló törvényekben előírt állami kötelezettségek teljesítésének, az oktatási és kulturális intézmények biztosításának nélkülözhetetlen feltétele a tervezhetőség, a kiszámíthatóság, amelyhez az adatokat a népszámlálás megfelelő kérdezési módszere biztosítja. A népszámlálással kapcsolatban nemcsak a személyiségi jogok védelme merül fel problémaként. A valóságos helyzetet híven tükröző eredményeket veszélyezteti az adatközlők bizonytalansága. Számolni kell azzal, hogy az egymást követő népszámlálások, illetőleg a kisebbségi önkormányzati szerveződés adatai divergálódnak és csak hosszabb idő után egyenlítődnek ki. Az asszimilációba való beletörődést csak fokozatosan válthatja fel az anyanyelv elvesztése ellenére az identitás vállalása, ami aztán ösztönző hatással lehet a kétnyelvűség elsajátítására. Az identitás kérdésében biztosított személyes döntés szabadsága a tudati és érzelmi komponensek jelentőségét növeli. A demokratikus értékrend biztosítja a nemzeti identitás szabad megválasztását, de nem tudja máról holnapra megszüntetni a félelmeket, nem tudja függetleníteni a szubjektumot a határon túlról érkező hatásoktól. Meg tudja szüntetni az alkalmazkodási kényszert. Akár a még korlátozottan valósághű adatbázis is nagy segítséget jelent az állami és a gondoskodási kötelezettségek ellátásában vele osztozó helyi és a nemzetiségi önkormányzati szervek számára. Ezt azért kell kiemelni, mert amíg a nemzetiségek közjogi jogosítványainak a gyakorlását a politika az érdekek /esetleg az érdeksérelmek/ artikulációjával közvetlenül befolyásolhatja, a népszámlálás feltárja és elemzi a nemzetiségi lét konstans elemeit /családban és iskolában tanult nyelv - használt nyelv, demográfiai adatok/ ennek folytán szerencsésen egészíti ki /állítja szembe/ a szubjektív elv alkalmazásából következő adatokat az objektív komponensek ismeretével. Bármennyire is biztosított, hogy a népszámlálás adatai a nemzetiségi jogok gyakorlása szempontjából irrelevánsak maradnak, közvetve, a politika útján hatnak a közjogi jogosítványok gyakorlására is. Ez külön is megerősíti a népszámlálás tárgyszerű, szakmailag és politikailag korrekt lebonyolításához fűződő minden irányú érdekeltséget. 61