Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Hoóz István: A cigányokkal foglalkozó statisztika továbbfejlesztésének és megújításának lehetőségei

kezdetének számító életszakaszt. A halandóság jelentős javulása - úgy tűnik - náluk csak azt eredményezte, hogy magasabb lett a 20, 30, és talán az 50 éven felüliek aránya. Termékenységük csökkenésére utal, hogy a népességen belül fokozatosan csökken a 0-14 évesek aránya. E csökkenés akkor is számottevő, ha tudjuk, hogy a csecsemő- és a gyermekhalandóság náluk is fokozatosan javul. A kétféle változás végeredménye azonban az, hogy a szaporodásuk üteme egyre jobban meghaladta a nem cigányokét. Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy bár csökken a cigányok termékenysége is, a halandóság csökkenése következtében a szaporodásuk üteme egyre jobban meghaladja a nem cigányokét. Erre a 0-14 évesek arányában bekövetkezett változásokból következtethetünk. Ha a nem cigány népesség 0-14 éves gyermekeinek arányát 100-nak tekintjük, akkor a cigányoké 1910-ben 132 volt, 1990-ben pedig 174, tehát a különbség lényegesen nőtt. Kormegoszlásuk tehát most is egy számbelileg gyorsan növekvő népesség képét mutatja, ahol az egymást követő korcsoportok száma egyre nagyobb. Így a cigányság aránya a fiatalabb korcsoportok felé haladva nő. A kormegoszlás szerepe, jelentősége azonban a két népcsoportnál nem azonos. A cigány társadalom nem ismeri az elkülönült ifjúkor fogalmát. A gyermekek közvetlen részesei a felnőttek életének, hisz 8-10 éves korban már olyan feladataik is vannak, amelyek eltörlik a meglévő életkorbeli különbségeket. A cigány anyanyelvű népesség megoszlása főbb korcsoportok szerint 13. tábla/ Korcsoport 1910 1920 1941 1970 1980 1990 Számban 0-14 4222 3024 8 569 16 486 11 466 17 166 15-39 3480 2585 6 777 12 548 11 035 21 075 40-59 1274 986 2 289 4 195 4 109 7 381 60-X 523 394 1 005 1 728 1 305 2 450 Összesen 9799 6989 18 640 34 957 27 915 48 072 Százalékban 0-14 46,1 43,3 46,0 47,2 41,1 35,7 15-39 35,5 37,0 36,4 35,9 39,5 43,8 40-59 13,0 14,1 12,3 12,0 14,7 15,4 60-X 5,3 5,6 5,4 4,9 4,7 5,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A kormegoszlást elsősorban a születési és halálozási arányszámok alakítják. A cigányok egészségügyi és halandósági viszonyairól alig tudunk valamit. Nemzetközi vizsgálatok szerint az orvosok és a védőnők arra következtetésre jutottak, hogy a cigányoknak nincs egészségtudatuk, nem ismerik a megelőzést.

3 De hazai vizsgálataink alapján is hasonló következtetésekre kell jutnunk, hisz a cigány népességet érő környezeti ártalmak közül kimagaslik a dohányzás /a megkérdezett felnőtt népesség 60-70%-a dohányzik/ és az alkoholizmus /a cigány nők 10%-a vallotta magát rendszeres, 60%-a alkalomszerű alkoholfogyasztónak/. Leggyakoribb betegségeik a szív-, a tüdő- és az idegbetegség; vagyis olyan ártalmak, amelyek bekövetkeztének megelőzése és gyógyítása jórészt az emberi akarat függvénye. Számos egészségügyi problémára hívják fel a figyelmet a katonai sorozások is. Szellemi elmaradottságuk miatt aránylag hét-nyolcszor, fejlődési rendellenességek miatt háromszor, különféle krónikus betegségek miatt pedig kétszer annyi cigányt mentenek fel a katonai szolgálat alól, mint nem cigányt. Különböző adatgyűjtéseink és sokéves kutatómunkánk ellenére a hazai cigányság halandóságáról még mindig nagyon keveset tudunk. Csehszlovákiai kutatóknak alkalmuk volt az ott élő, több mint kétszázezres cigány népesség 1980 körüli évekre vonatkozó halandóságát behatóan elemezni.

4 Mivel a cigányok kormegoszlása és születési mozgalma a két országban nagyon hasonló, feltehető, hogy a Csehszlovákiában tapasztaltak a magyarországi cigány népesség halandóságára is jellemzőek. A csecsemőhalandóság a cigányoknál még mindig 40%o körül volt, amíg a nem cigányoknál 18%o-re csökkent. A többi korévben is jelentősek a különbségek. A csecsemőkort követően mindkét csoportnál nagy a csökkenés, de ez a folyamat a cigányoknál csak a 3-4 éves korig tart, majd gyors emelkedés következik be, ami olyan mértékű, hogy a kamaszkorúak és a 40-50 évesek korspecifikus halandósága körülbelül azonos. A huszadik életév körül ismét jelentős csökkenési folyamat kezdődik, ami 35-40 éves korig tart, amikor újabb emelkedési tendencia indul. A korspecifikus halandósági görbének ezt a szokatlan formáját /a gyermekkornak kiugróan magas halandóságát/ a szerzők sem tudják megindokolni. Talán a cigányok jellegzetessége az is, hogy 12 éves korig a fiúk és a lányok halandósága alig tér el egymástól, a 15-25 éveseknél a nők közül halnak meg aránylag többen, majd a férfiak ellenálló ereje lesz kisebb. A két nem között a 35-45 korban különböznek a legjobban a korspecifikus 342