Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Gyurok János: A magyarországi horvát kisebbség néhány demográfiai statisztikai jellemzője az 1910-1990 közötti népszámlálások tükrében
A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában Magyarországon, 1980 /4. tábla/ 10-x 15-x 18-x 25-x Megnevezés éves népességből Megnevezés 0 osztály legalább ált. iskola 8 osztálya legalább befejezett középiskola befejezett felsőfokú tanintézet Összes község 1,6 55,6 12,3 2,5 Kiemelt községek 1,3 60,0 14,4 3,1 ebből: 1,1 64,3 16,4 3,8 magyar szlovák 0,5 52,4 9,5 1,3 román 4,5 45,3 8,7 2,2 délszláv 1,0 51,3 9,4 1,7 német 0,4 53,7 12,5 2,0 A népgazdasági ág szerinti lebontásból kiderül, hogy a délszlávok nagyobbik része a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozik, de jelentős részarányt képviselnek az iparban dolgozók is. A legérdekesebbek az osztályés rétegtagozódás mutatói. A nemzetiségek aktív keresői osztály- és rétegtagozódásának mutatói ugyan jelzik, hogy a szakmunkások aránya a délszlávok körében kismértékben magasabb az országos kiemelt községek átlagánál, de nem jelzik pontosan, csak hipotetikusan azokat a trendeket, amelyek alapján látni lehetne a kisebbségek, így a délszlávok pontos osztály- és rétegtagozódási esélyeinek törvényszerűségeit. Megítélésem szerint a kisebbségek körében végrehajtott rétegződési vizsgálatok hiánya rendkívül komolyan nehezíti a valós nemzetiségi kép megalkotását. Ez az a terület, ahol olyan releváns információkhoz lehetne jutni, amelyek alapján sokkal érthetőbbek lennének a kisebbégek lehetőségei és lehetetlenségei, esélyei és esélytelenségei a különböző típusú integrációra. Néhány gondolat, melyet befejezésül fontosnak tartok elmondani. A szakemberek számára teljesen világos, hogy ez a meglehetősen sok energiát felemésztő munka korántsem teljes, számos hiányossága van, de én hiszem azt, hogy a szakemberek, a szakmai kollégák pontosan tudják, hogy a hazai kisebbségek alapos demográfiai, statisztikai vizsgálata nélkül nincs előrelépés e területen. Hiszem azt is, hogy a szakemberek, de talán néhány felelős politikai döntéshozó is úgy gondolja, hogy e vizsgálatok nem folyhatnak többé úgy, hogy ebben szervesen ne vennének részt a kisebbségi származású szakemberek és a kisebbségi szakintézmények. A népszámlálások adataiból kiolvasható törvényszerűségek jól jelzik a kisebbségi népcsoportok differenciált mértékű ellehetetlenülését. Néhány apró, de fontos metodikai kiegészítés /pl. anyanyelven készített kérdőívek, kérdezőbiztosok alaposabb, jobb szakmai felkészítése, a kérdőívek szerkezetének egyértelműbbé tétele stb./ szintén segíthet abban, hogy nagyobb legyen a korreláció a kapott adatok és a valóság között. Végezetül köszönettel tartozom a Horvát Intézet, valamint a KSH pécsi székhelyű munkatársainak számomra nyújtott segítségükért. IRODALOM Az első magyarországi népszámlálás /1784-1787/ + pótlás Az 1910-1990-es népszámlálások eredményeit és az előzetes eredményeket tartalmazó kötetek Dr. Hoóz István: Demográfia TK Budapest, 1988. Dr. Hoóz István: A népesség nemzetiség szerinti számbavételének problémái Budapest, 1975. Hoózl. - Kepecs J. - Klinger A.: A Baranya megyében élő nemzetiségek demográfiai helyzete 1980-ban Budapest, 1985. Dr. Hoóz István: Nemzetiségek demográfiai sajátossága Baranya megyében Budapest, 1968. Zvonko Lerotic: Nacija Zagreb, 1983. Popély Gyula: A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945 Narodne manjsine Ljubjana, 1991. Manjsine u Alpsko Jadranskom prostoru Zagreb, 1990. Milán Mesic i suradnici: Vanjske migracije i drustveni razvitak Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek, Madách, 1989. 332
