Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Zielbauer György: A magyarországi németség számának megállapítása a családi nevek hangzása alapján, 1945-1980
A németek számának megoszlása megyénként és településformák szerint 1990-ben !6. tábla/ Német anyanyelvűek száma Megye városokban /zárójelben a városok száma/ Megye községekben városokban /zárójelben a városok száma/ Összesen városokban /zárójelben a városok száma/ Budapest 2 887 2 887 Baranya 10 871 3 184 / 5/ 14 055 Bács-Kiskun 3 382 903 /ll/ 4 285 Tolna 2 598 1 595 / 7/ 4 193 Komárom-Esztergom 2 105 581 / 8/ 2 686 Pest 1 689 465 /14/ 2 154 Győr-Moson-Sopron 726 1 100 / 8/ 1 826 Vas 561 307 / 7/ 868 Veszprém 437 418 / 9/ 855 Fejér 377 422 / 6/ 799 Somogy 202 256 / 9/ 458 Borsod-Abaúj-Zemplén 132 254 /14/ 386 Békés 202 171 /ll/ 373 Csongrád 71 294 / 7/ 365 Nógrád 256 92 / 6/ 348 Zala 67 170 / 6/ 237 Heves 81 133 / 6/ 214 Hajdú-Bihar 34 142 /ll/ 176 Szolnok 70 102 /12/ 172 Szabolcs-Szatmár 63 101 /10/ 164 Összesen 23 954 13 557 37 511 Nem állanak rendelkezésünkre azok a népmozgalmi adatok, melyek az 1950-től kezdődően a faluról a főváros és egyéb városok felé való vándorlást mutatnák be. Ettől függetlenül bizton állíthatjuk, hogy az 1950-ben megnövekedett Nagy-Budapest óriási felszívó hatást gyakorolt, s még ma sem hagyható e hatás számításon kívül. Más lapra tartozik az, hogy Nagy-Budapest őslakói, valamint az oda özönlők közül hányan vallják be német anyanyelvüket. A kitelepítések nem egyenlő mértékben csökkentették az egyes megyék németségét. Az egyik megyéből pl. a németeknek közel 58-60%-át telepítették ki /Tolna megye, vagy Fejér, Veszprém, Győr-Sopron és Pest megyék/; Baranya, Komárom-Esztergom, vagy Bács-Kiskun megyében ez az arány nem érte el a 25%-ot; Zala, Heves, Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékből pedig nem volt kitelepítés. A következő tábla /lásd a következő oldalon/ bemutatja megyénkénti részletezésben a magyarországi német lakosság számának alakulását az elmúlt fél évszázadban. Az 1941. évi 475 ezer német anyanyelvű, illetve 302 ezer némét nemzetiségű népességből 1946-1948 között kitelepítettek 196 ezret. Ezek után az 1949. éveleji népszámlálás mindössze 23 ezer német anyanyelvű és alig 3 ezer német nemzetiségű lakost vett számba. A Belügyminisztérium 1950-ben készített kimutatása azonban a kitelepítések után megmaradt németek számát 282 ezerre teszi. 2 8 Az 1949. évi népszámlálás mélypontjáról a későbbiekben növekedett valamelyest a németek száma, így az 1990-ben kimutatott 37 511 német anyanyelvű lakos 6800-zal több az 1980. évinél. A falusi lakosság növekménye 2210 fő volt, a városié pedig 4070 fő. Ezek az adatok azonban kissé torzítanak, mert időközben több nagyközséget várossá nyilvánítottak, s ezzel együtt több kisebb falusi települést is az új városokhoz csatoltak. Ezekkel csökkent a falusi németek száma és növekedett a városi német lakosságé. 2 9 Okvetlenül szólnunk kell a német nemzetiségi óvodai és iskolai oktatásról is. Az 1987-88-as tanévben 155 óvodában 8581 gyermeket tanítottak német anyanyelvén. Az 1990/9l-es tanévben 206 német nyelvű általános iskolában pedig 29 891 gyermek tanulta a németet, mint anyanyelvét. A legtöbben Pest megyében tanulják a németet, 7927 gyermek, majd Baranya 6683, Tolna 4981, Komárom-Esztergom 2873, Fejér 2289, Bács-Kiskun 2168, valamint Veszprém, Vas, Sopron és Békés megye következik a sorrendben. Ez a majd 30 000-es létszám csak a megyei adatokat tartalmazza a 6-14 év közötti korosztályokban. 3 0 298
