Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mészáros Árpád: Nemzetiség, anyanyelv és vallás a magyarországi népszámlálások tükrében

1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Mészáros Árpád NEMZETISÉG, ANYANYELV ÉS VALLÁS A MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN A nemzetiségi konferencián elhangzott témák, a felvetett problémák általában vagy az egész Kárpát-medencét, vagy a jelenlegi ország területét érintették. Ebből a tényből kiindulva mindenképpen célszerűnek látszik egy rövid áttekintés a mindenkori országteriileten végrehajtott népszámlálások nemzetiségi, anyanyelvi és vallási adatainak alakulásáról. Ennek során a múlt század közepéig van módunk visszatekinteni. A téma tárgyalásához felhasznált adatok forrásait elsősorban a népszámlálások képezik. Az első olyan népszámlálás, amely számunkra adatokkal szolgált, az 1850-5l-es osztrák népszámlálás volt. Ez kiterjedt az akkori Magyarország területére és tudakolta a nemzetiséget és a vallást is. Ezt követte az 1857-es, ugyancsak osztrák népszámlálás, amelynek során csak vallási adatokat kérdeztek. Az 1870-1910 közötti időszakban végrehajtott öt magyar népszámlálás adatai a 63 vármegyére osztott történelmi Magyarország teljes területéről szólnak. Az 1920-1990-es évek nyolc magyar népszámlálása alapján az ország megmaradt egyharmadnyi területéről, az itt élő népesség etnikai és vallási megoszlásáról tudunk tájékoztatni. Meg kell jegyezni, hogy az 1941. évi népszámlálás - természetesen - kiterjedt az átmenetileg visszacsatolt területekre is. A dolgozatban megyei adatok bemutatására nyílik lehetőség. Nyilvánvaló, hogy a téma megyei szintű tárgyalása csupán annak a célnak felel meg, hogy átfogó képet nyerjünk egy-egy etnikai-vallási csoport területi elhelyezkedésének, számarányának alakulásáról és fő irányairól az idő és a mindenkori történelmi-politikai tényezők függvényében. Mindezeket előrebocsátva is rendkívül színes és mozgalmas az a kép, amely elénk tárul a történelmi és a trianoni Magyarország megyéinek etnikai-vallási adataiból. Elöljáróban szükséges még szólni bizonyos módszertani problémákról is, amelyek a nemzetiség, anyanyelv és vallás kérdéskörrel kapcsolatosak. Az egyik gond a teljes idősorok hiánya. A nemzetiséghez tartozás megfigyelésére nem került sor 1870-1930 között, úgyszintén 1970-ben sem. A népesség anyanyelv szerinti megoszlásáról 1880-tól folyamatosan, vallási hovatartozásról 1850-től 1949-ig állnak rendelkezésre adatok. Egyes népcsoportokat időnként nemzetiségként, más alkalommal vallásként írtak ösze, vagy mindkét jellemző szerint. Vannak olyan kisebb népcsoportok, amelyeket időnként külön nem mutatott ki a népszámlálás, hanem egy másik nagyobb számú nemzetiség részeként vették számba őket. A legfőbb problémát azonban az igen jelentős területi eltérések jelentik. Más területet takar az 1850-es és 1857-es osztrák népszámlálás Magyarországa, mint az 1867-es kiegyezés és az első világháború közötti országterület, majd az 1920-as trianoni békediktátummal harmadára csonkított Magyarország területe. Nem hasonlítható össze tehát pl. az 1850-es és az 1990-es magyar nemzetiségi arány, amely 49% volt a múlt évszázad közepén az akkori Magyarországon és 98%-os 1990-ben az ország mai területén. Nyilvánvaló tehát, hogy az országterületre vonatkozó összehasonlítás csak egy-egy történelmi időszakon belül lehetséges. Ennek ellenére nagyon tanulságos az az időbeli áttekintés, amelynek sorát az 1850/51. évi osztrák népszámlálás nemzetiségi és vallási adatainak ismertetése nyitja meg. Ezt követi az 1880. és 1910. évi magyar népszámlálások anyanyelvi és vallási adatainak felvázolása a történelmi Nagy-Magyarország /a Szent István korona országai/ egészéről. A trianoni Magyarország népessége etnikai és vallási megoszlásának alakulásába az 1920., 1941., 1949., 1960. és 1990. évi népszámlálások adatai nyújtanak betekintést. Mint korábban említettük, az ebben a témakörben feldolgozott adatok csak a megyékről és egy ideig külön a megye székhelyekről és más nagyvárosokról szólnak. 190