Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Werner Holzer - Rainer Münz: Többnyelvűség Burgenlandban

2. Nyelvismeret kerületek szerint A csakis németül beszélő népesség részaránya eltérő Burgenland egyes kerületeiben. A legnagyobb Jennersdorf kerületben 196%/, utána Mattersburg következik 193%/. A csakis németül beszélő csoport viszonylag a "legkisebb" az Oberpullendorf /80%/ és Eisenstadt környéki kerületekben /70%/. A horvátul beszélők aránya Eisenstadt környékén /27%/ messze a legnagyobb, ezt követi Oberpullendorf /14%/ és Güssing /11%/. Jennersdorf kerületben alig élnek horvátok /1%; 2. tábla/. A magyarul beszélők esetében a részarány határozottan Oberwart kerületben a legnagyobb 112%/, majd Neusiedl am See követi /%%/. A tartományi átlag fölött van Eisenstadt és Ruszt város /közel 7% a magyarul beszélők aránya/. Joggal beszélhetünk térbeli elválasztásról: a horvátul, illetve magyarul beszélőknek kereken 60%-a mindenkor a 9 burgenlandi kerület illetve a városok közül csak kettőben él. Egyik esetben ez Eisenstadt környéke és Oberpullendorf, ahol a 24 500 horvátul beszélő közül összesen 14 000 fő lakik; másik esetben Oberwart és Neusiedl, ahol a 16 700 magyarul beszélő lakos közül összesen 10 500 fő él. 3. Kor és családi állapot A horvátul és magyarul beszélő személyek csoportja átlagosan idősebb, mint a csakis németül beszélők csoportja. Azok közül, akik horvátul beszélnek vagy értenek, csupán 9% 15 éven aluli, majdnem kétharmad része /63%/ 15-60 éves; egynegyed része /27%/ 60 év feletti. Azoknál, akik aktívan vagy passzívan beszélnek magyarul, az öregedés még határozottabb: ugyancsak csekély rész /10%/ a 15 évesnél fiatalabb, de majdnem a fele /45%/ már 60 évnél idősebb. A csakis németül beszélők korstruktúrája /15 éven aluli 21 %, 15-60 éves 61 %, 60 éves és idősebb 18%/ valamivel fiatalabb, mint Burgenland összes lakónépességéé /2. tábla/. Ez azt jelenti, hogy a horvátul és magyarul beszélő népességben a gyermekek és fiatalkorúak aránya alacsony, a magyarul beszélők körében a középnemzedéké is. Éppen ebben a csoportban a korstruktúra a magyar nyelv csekély továbbadását tükrözi a nyelvcsoporton belül. Itt az idősebbek azért is túlreprezentáltak, mert egy részük a magyart nem a szülői házban tanulta anyanyelvként, hanem az iskolában tanulták meg, vagy hallották oktatási nyelvként vagy idegen nyelvként. Hasonló észlelhető a családi állapot esetében. A /még/ nőtlenek/hajadonok részaránya a horvátul beszélők /13%/ és magyarul beszélők /15 %/ körében határozottan a tartományi átlag /38%/ alatt van. Megfelelően magasabbak a házasok /horvátul beszélők: 63%, 51%/ illetve a már özvegyek arányai /magyarul beszélők: 22%, 9%/. 4. Társadalmi struktúra A 3 nyelvcsoport eltérő korstruktúrája azt is jelenti, hogy minél fiatalabb egy burgenlandi lakos, annál valószínűtlenebb, hogy beszéli a két kisebbségi nyelv egyikét; fordítva érvényes, hogy minél idősebb, annál gyakoribb. Ugyanez állapítható meg a nyelvcsoportok társadalmi struktúrájában is. Azok között, akik horvátul, illetve magyarul beszélnek, a nyugdíjasok száma határozottan magasabb /horvátul: 28%, magyarul 44%; 3. tábla/, mint a csakis németül beszélők körében /19 %/. Viszont sokkal alacsonyabb a tanulók/diákok aránya /horvátul: 12%, magyarul 11 %, németül 17%/. Még nagyobb az eltérés az iskolás koron aluli gyermekek esetében /horvátul, magyarul 1 %, németül 8%/, ami a horvát és magyar nyelvcsoport világos veszélyeztetését jelzi Burgenlandban. A magyarul beszélők csoportjában észlelhető az öregedés — a keresőképes korban levők alacsony aránya — az önállóan, illetve nem önállóan foglalkoztatottak átlagon aluli százalékában /magyarul 31%; németül, horvátul 42%/. A 113 000 burgenlandi lakosnak, akik jelenleg /1990/91-ben/ e szövetségi tartományban és e tartományon kívül dolgoznak, majdnem a fele /47%/ a szolgáltatási szektorban foglalkoztatott. Tíz közül négy termelő foglalkozást űz, vagy az iparban dolgozik /42%/, egytized része főképpen a mezőgazdaságban keresi megélhetését. Ehhez jön még a mezőgazdasággal mellékkeresetként foglalkozók nagyobb csoportja. Érdekes, hogy a főfoglalkozásúként gazdálkodók aránya viszonylag azok között a legmagasabb, akik csak németül beszélnek /II %/, míg a horvátul, illetve magyarul beszélő személyek átlagon felül dolgoznak a szolgáltatási szektorban /horvátul 53%, magyarul 57%; 4. tábla/. A három nyelvcsoport eltérő korstruktúrája miatt az iskolai végzettségre vonatkozó megállapításoknak csak kiválasztott 185