Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dupka György: A magyarság számának, összetételének és települési területeinek változása Kárpátalján
4. A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG Dupka György A MAGYARSÁG SZÁMÁNAK, ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS TELEPÜLÉSI TERÜLETEINEK VÁLTOZÁSA KÁRPÁTALJÁN /1910-től napjainkig/ A mai Kárpátalja a hajdani Északkeleti-Felvidék - mint a Kárpát-medence legkisebb hegyvidéki peremtája - központi részén található, s összesen 19 208 négyzetkilométernyi területéből 12 800-at foglal el. Geográfusaink ugyanis a század közepéig - az egységes Kárpát-medencei szemléletnek megfelelően - az azóta három országhoz /Csehszlovákia (ma Szlovákia), Szovjetunió (ma Ukrajna), Románia/ tartozó területet a Bártfától északra fekvő Zborói-hágótól a Radnai havasokban levő Borsai hágóig, Északkeleti- Felvidéknek nevezték. Szűkebb hazáját az itt élő magyarság - az 1944-1989 közötti tiltások ellenére is - mindenkor Kárpátaljaként tartja számon. Ez a geopolitikai elnevezés többször vált vita tárgyává, mivel a letűnt korszakokban különbözőképpen nevezték: Ruténföld, Kazárföld, Északkeleti-Felvidék, Erdős-Kárpátok, RuszkaKrajna, Rutén tartomány, Podkarpatsko Rusz, Pidkarpatyja Rusz, Kárpátaljai Oroszország, Ruszinszko, Podkarpatsko, illetve Zakarpatszka Rusz, Kárpátontúli Oroszország, Kárpát-Ukrajna, Szovjet-Kárpátontúl, Kárpátontúli terület, Zakarpatszkaja oblaszty, Kárpátalja stb. A történelem fintora, hogy minden kezdődik elölről. A megújuló ruszin mozgalom vissza akarja állítani a Podkarpatszka Rusz-i Autonóm köztársaságot, ellenfelei, a helyi ukránok pedig Kárpátszka Ukrajina-ként illetik vidékünket. A helyi magyarság pedig továbbra is Kárpátalját tiszteli szülőföldjében. Egyes feltevések szerint a magyar Kárpátalja fogalom tükörfordítással keletkezett a cseh Podkarpatsko alapján. Tényekkel igazolható, hogy a Kárpátalja fogalom nem a két világháború között keletkezett, annak előzményei voltak, s a századfordulóra már meggyökeresedett nyelvünkben. Például 1889 előtt Szepes vármegye négy járása közül az egyiket Kárpátaljai járásnak nevezeték, továbbá 1889-1890 között Munkácson Kárpátalja címmel hírlap látott napvilágot. A vidékre ezidáig - a kárpátaljai magyar kisebbség szempontjából - találóbb és nem utolsósorban szemléletesebb földrajzi megnevezés nem született. Még akkor is így látjuk, ha 1946 után hivatalosan - Moszkva és Kijev felől nézve, logikailag is igazoltan - az Ukrán SZSZK, 1991-től pedig az önálló Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. Kárpátalja önálló politikai története lényegében 1918 végén kezdődött, s gyakorlatilag 1919 tavaszára valósult meg. Ennek következtében a kárpátaljai magyarságot érzékenyen érintő két kisebbségi korszakot tartunk nyilván. I. Az első kisebbségi korszak a két világháború közötti időszak alatt, illetve a trianoni békediktátum után került be fokozatosan az egyetemes magyar köztudatba. így Kárpátalja történetét több szakaszra oszthatjuk: 1. az első világháború végén: az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása; az őszirózsás forradalom, illetve a Károlyi kormány nemzetiségi politikája Kárpátalján; a Ruszka Krajna-i Ruszin Autonóm jogterület kialakítása /1918 novembere-1919 márciusa/; 2. a Magyar Tanácsköztársaság /1919. március 21. - május 5./, Ruszin-Magyar Nemzetiségi körzetek létrehozása, a bojári román és a cseh intervenció kezdete; a Hucul Köztársaság kikiáltása Rahón a nyugat-ukránok támogatásával; 3. 1938. november 2. - 1939. március 15. a magyar kisebbségi élet a cseh korszakban, amikoris Podkarpatszka Rusz néven külön közigazgatási tartományt hozott létre a cseh adminisztráció; majd 1938 decemberétől Karpatszka Ukrajina néven rövid ideig működött a Volosin-féle ukrán államalakulat Huszt székhellyel, a ruszinlakta területeken; 4. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megkezdte Kárpátalja teljes visszafoglalását, a terület 1944 október végéig ismét Magyarországhoz tartozott. 164
