Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mirnics Károly: Módszertani nehézségek a vajdasági magyarság identitásának tanulmányozása során
Mirnics Károly MÓDSZERTANI NEHÉZSÉGEK A VAJDASÁGI MAGYARSÁG IDENTITÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁBAN A kisebbségi statisztikához való közös jog A nemzeti kisebbségi sorsban élő magyarok politikai, gazdasági, művelődési, valamint demográfiai helyzetének vizsgálatát azok az új folyamatok teszik lehetővé, amelyek 1988-89 után bontakoztak ki Közép- és Kelet-Európában. Korábban majd fél évszázadon át a magyar nemzeti kisebbségek helyzetét valamennyi szocialista országban - így Jugoszláviában is - kizárólag belügyként kezelték. Gyanakvással fogadták az anyaországnak még a legkisebb mértékű, jóakaratú és jóhiszemű érdelődését is a saját nemzeti kisebbségei iránt, és már a puszta érdeklődését is a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. Az ilyen politikai légkör nem kedvezett lés még ma sem kedvez/ a nemzeti kisebbség helyzete demográfiai, jogi, politikai stb. vizsgálatának. Sajnos, még mindig elképzelhetetlen, hogy a magyar nemzeti kisebbség helyzetét az anyaország és a kisebbségek országainak képviselői közösen vizsgálják meg akár politikai, akár tudományos és szakértői szinten. Pedig egyedül csak az ilyen viszonyulás nyújthatna teljes látletetet a helyzetről, és világíthatná meg valamennyi problémát. Végtére csakis az ilyen közös hozzáállás során születhetnének megbízható ajánlások a politikai rendezéshez, minden bizonnyal több kölcsönös bizalmat és megértést nyújthatna a megoldások felkutatásához, mint eddig. Az európai közösségi folyamatok lassú, de mindinkább tapasztalható megnyilvánulása és kibontakozása folytán érvényét veszti az az eddigi szemlélet és viszonyulás, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéskomplexum továbbra is az illető országok belügye maradhat, amelybe sem a nemzetközi szervezetek és testületek, sem az anyaország nem avatkozhat bele. A nyitott, átjárható határok melletti kiállás a nemzeti kisebbségi kérdéskomplexumot az anyaország és a nemzeti kisebbségek országai közös érdekű feladataként fogja fel: a közös érdekeltségű hozzáállást szorgalmazza. Ilyen értelemben elsőrendű jelentőséggel bírna, ha a nemzetközi jogi okmányokban is elismernék, és ismételten szorgalmaznák: a) az anyaországnak azt a jogát, hogy sokoldalú és teljes statisztikai információt kapjon attól az országtól, amelyben a nemzeti kisebbségek élnek, és teljesen szabad statisztikai, demográfiai és szociológiai kutatásokat végezhessen a nemzeti kisebbségek soraiban; b) a nemzeti kisebbségnek azt a törvényesített /és nemzetközileg is megerősített/ jogát, hogy önmagáról demográfiai és szociológiai jelentőségű adatokat gyűjtsön; ilyen jellegű adatbankot szervezzen és tartson fenn akár állami segítséggel is; c) az eddig összegyűjtött statisztikai és demográfiai adatok és kutatások hozzáférhetetlen eredményeinek hozzáférhetővé tételét az anyaország és a kisebbség számára. Lehetetlen lesz magasabb szinten odahatni a magyar nemzeti kisebbség fejlődésére, vagy megmaradását akárcsak elősegíteni /mint amilyen helyzetbe került most a jugoszláviai-vajdasági magyarság/ a kisebbségi statisztika és más információs anyag szabad áramlása és felhasználásának lehetővé tétele nélkül. Sok új információra lenne szükség ahhoz, hogy ajánlások szülessenek a minőségi változásokhoz abban a kisebbségi helyzetben, amely eddig oly rombolóan hatott magára a kisebbségi tudatra. Ezen a helyzeten változtatni nem lehet a sokoldalú megvilágításból származó információk segítsége nélkül. A kisebbségi helyzet információs kerete A kisebbségi helyzet nagyon bonyolult szociokulturális és lélektani folyamatok összességéből, ezek tényezőinek kölcsönhatásából tevődik össze. A végtermék: a kisebbség asszimilálódása /felszívódása az uralkodó nemzetbe/ és további diaszpórája /elköltözése az országból, belső és külső vándormozgalmának gyorsuló üteme/. A kisebbség tagja, mielőtt a fentiekkel kapcsolatban bármilyen döntést hozna, akaratától teljesen független változók sokaságának van tartósan kitéve. Ezek lassan előkészítik döntéshozatalát: asszimilálódjon-e vagy pedig elköltözzön szülőföldjéről. A 141
