Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dányi Dezső: Az etnikai statisztika néhány problémája - Szlovákia példája

következtethetnénk - a szórványokról leírtak alapján -, hogy ez a nemzetiség, ezen a területen arányát fenntartja, megőrzi, a politikai, gazdasági, kulturális élet folyamataiban nem csökken szerepe - mert számaránya alig csökken. A valóságban azonban éppen az ellenkező folyamat játszódik le H5. tábla/. A magyar és nem magyar nemzetiségű népesség számának és arányának alakulása, % 11970-19911 /.15. tábla/ Nemzetiség 15 közigazgatási egység Szlovákia többi közigazgatási egysége 1970 1980 1991 1970 1980 1991 Magyar Nem magyar Együtt 100,0 100,0 100,0 101,3 113,3 109,9 102.5 120,8 115.6 100,0 100,0 100,0 103,6 110,1 110,1 127.4 116.5 116,5 Magyar Nem magyar Együtt 28,6 71,4 100,0 26,4 73,6 100,0 25,3 74,7 100,0 0,2 99,8 100,0 0,2 99,8 100,0 0,2 99,8 100,0 1970 és 1991 között azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a magyarság túlnyomó többsége élt, közel tízszer olyan ütemben növekedett a nem magyar nemzetiségű népesség száma, mint a magyar nemzetiségű népességé. Jellemző, hogy a nem magyar népesség növekedésének aránya ezen a területen nagyobb, mint azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarság aránya elenyésző, azaz ahol a szlovák és más nemzetiségek dominanciája a meghatározó. Ennek következménye, hogy a magyar nemzetiségűek aránya azokban a közigazgatási egységekben, ahol túlnyomó többsége él, folyamatosan csökken. /Nincs tehát etnikailag fenyegetett helyzetben a dél-szlovákiai szlovákság./ Ezt a folyamatot természetesen nem csak a nem magyar nemzetiségűek magasabb termékenysége idézte elő egyetlen tényezőként. Adatok hiányában azonban meghatározhatatlan a vándorlás és az asszimiláció súlya. Kiemelendő, hogy az előzőekben leírt 1970-1991 közötti folyamat a 15 közigazgatási egységen belül is eltérően formálódik /16. tábla/. A magyar nemzetiségűek számának alakulása a 15 közigazgatási egységben, % 11970-1991/ H 6. tábla/ Járás, város 1980 1991 Járás, város 1970=100,00 1980=100,00 Gálán tai - 0,04 - 1,24 Nyitrai -12,41 - 2,22 Lévai - 5,57 - 5,79 Nagykürtösi - 7,45 - 0,61 Rimaszombati - 1,03 - 1,76 Rozsnyói - 2,40 - 0,22 Dunaszerdahelyi 8,69 4,31 Érsekújvári 0,29 1,25 Pozsony város 16,79 4,13 Kassa-vidéki 0,09 18,11 Kassa-város 38,76 25,50 Komáromi 2,70 - 0,55 Losonci 0,58 - 0,44 Pozsony-vidéki - 1,05 1,70 Tőketerebesi - 1,07 2,07 111