Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dányi Dezső: Az etnikai statisztika néhány problémája - Szlovákia példája
A leírt hipotézisek természetesen módosítják a két etnikum arányát. Mintegy fél, illetve egy százalékkal növekedne a magyar nemzetiségűek aránya a szlovák nemzetiségű népességhez viszonyítva. Természetes, ha az 1960. és 1991. évek közötti növekedési ütemek a kővetkező harminc évben is fennmaradnak, akkor a magyarság aránya csökkenni fog és az 1991. évi 12,6% helyett már csak 10,8%-ot fog elérni. 3. Az asszimiláció metamorfózisai Az előzőekben többször utaltunk az asszimiláció különböző tényeire, eltérő indítékaira, táptalajára, különféle fokozataira. Azt a kifejezést is használtuk, amely a szelíd, természetes asszimilálódást megkülönbözteti az erőszakos, mesterséges asszimilációtól: szlovákosítás, szlovákosodás, magyarosítás, magyarosodás. A következőkben két példaszerű részletben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy ez a folyamat igen bonyolult, és a rendelkezésünkre álló statisztikai eszközökkel nehezen mérhető, értelmezhető A. Németh, Z. 1991; Vyrost, J.-Zelová, A. 1988; Sokolová, G. 1987/. Ez az állapot két szempontból is sajnálatos: egyrészt azért, mert az asszimiláció, az egyéni, nemzeti, nemzetiségi, etnikai identitás más társadalomtudományok /szociológia, pszichológia, nyelvészet, kulttírhistória/ egyre elmélyültebb és kiteijedő kutatási területe /Miles, W.F. 1986; Dressler, W. 1977; Ghymes, D. 1974; Zelová, H. 1991 stb./; másrészt azért is, mert úgy tetszik, hogy az asszimiláció súlya és szerepe állandóan növekszik az etnikai struktúrák átalakulásában. a/ Anyanyelv, nemzetiség, beszélt nyelv Alábbi adataim az 1941. évi magyar népszámlálás /9. tábla/ és az 1970. évi szlovák népszámlálás anyanyelvi, nemzetiségi, illetve beszélt nyelvre vonatkozó adatait /10. tábla/ hasonlítják össze, megközelítően azonos területen. Az 1941. évi népszámlálás arányai /9. tábla! Szlovák Magyar Szlovák Magyar Szlovák Magyar Megye nemzetiségűek a nemzetiségűek a anyanyelvűek a Megye szlovák magyar szlovák magyar szlovák magyar anyanyelvűek %-ában nyelven beszélők %-ában nyelven beszélők %-ában Abaúj 56,3 116,1 Bars 82,7 104,3 Esztergom 73,8 100,9 Gömör 81,0 100,2 Komárom 70,6 100,5 Nógrád 77,5 103,2 Nyitra 88,1 102,6 26,6 98,1 47,3 84,5 51,0 95,3 61,6 91,4 26,2 98,4 35,5 98,9 38,4 94,6 47,4 94,4 20,1 98,0 28,5 98,5 36,7 94,6 47,4 91,7 56,3 94,0 63,9 91,6 Az 1970. évi népszámlálás arányai /10. tábla/ Város, járás Magyar nemzetiségű népesség a magyar anyanyelvű népesség %-ában Kassa-vidéki 67,1 Kassa város 57,0 Lévai 92,8 Nagykürtösi 90,5 Tőketerebesi 91,9 Rozsnyói 87,5 Rimaszombati 98,4 Losonci 92,8 Dunaszerdahelyi 99,9 Galántai 96,8 Komáromi 96,6 Érsekújvári 93,4 Pozsony-vidéki 75,5 Pozsony város 87,3 Nyitrai 82,4 108
