Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dányi Dezső: Az etnikai statisztika néhány problémája - Szlovákia példája
Egyetérthetünk Zdenék Pavlikkal "A nemzetiségi statisztika második világháború előtti és utáni torzításai összehasonlíthatatlanok" /Pavlik, Z. 1991/, de nem csak azért, mert az első világháború előtt az anyanyelv, azt követően pedig a nemzetiség szerepelt a népszámlálási kérdőívben. d) A keletkező és megszűnő nemzetiségi kategóriák Röviden összefoglalva: az 1921. évi csehszlovákiai népszámlálás elismerte a "csehszlovák" nemzetiséget, a második világháború után ez a nemzetiségi kategória megszűnt, az 1991. évi népszámlálásban pedig megjelent a morva és sziléziai nemzetiség. A két világháború között létezett zsidó nemzetiség, a második világháború után ez a nemzetiségi kategória megszűnt. A két világháború között a cigányság különálló nemzetiség volt. A második világháború után megszűnt. Pontosabban 1970-ben és 1980-ban a népszámlálással párhuzamosan összeírták a cigány származásúakat, feljegyezve nemzetiségi hovatartozásukat, de a népszámlálási kérdőíveken cigány nemzetiség nem szerepelt. Kétség esetén a cigány származást a bőr, a haj és a termet alapján kellett eldönteni. Az 1991. évi népszámlálás azonban már elkülönítette a cigány nemzetiséget /Kalibová, K. 1989/. Az első világháború után az orosz nemzetiség foglalta egybe a ruszin, ukrán, orosz stb. etnikai csoportokat. Az 1991. évi népszámlálás azonban már elkülöníti. Elvileg minden etnikumnak, etnikai csoportnak joga, hogy a népszámlálások során megállapítást nyerjen számszerű nagysága. Elvileg az sem kizárt, hogy a populáció egyik része ráébred önálló etnikai identitására, a másik etnikumtól való különbségére. Az már nehezebben képzelhető el, hogy egy etnikum vagy etnikai csoport néhány cenzus alatt elveszíti etnikai identitását és így eltűnik a statisztikákból. Sajnos nincsenek szabályozva azok a feltételek, amelyek a nemzetiségi kategóriák kreálását és megszüntetését tartalmazzák. Az előzőekben leírt módosítások még tovább bonyolították a Szlovákia etnikai összetételéről kimunkált idősorokat. Két példát idézünk //. és 2. tábla/: A zsidó vallású és nemzetiségű népesség száma /1910-1930/ /l. tábla/ Zsidó Zsidó vallású Év vallású nemzetiségű magyar nem magyar vallású nemzetiségű nemzetiségű 1910 140 488 - 106 552 33 936 1921 135 879 70 522 21 584 43 773 1930 136 737 65 385 9 728 61 624 Cigány származású népesség nemzetiség szerint /1970-1991/ /2. tábla! Nemzetiség 1970 1980 1991 1970 1980 1991 Nemzetiség szám százalékos megoszlás Szlovák 121 961 157 185 141 098 76,6 78,7 54,3 Magyar 33 328 40 006 35 933 20,9 20,0 13,8 Cigány 80 627 31,0 Egyéb 4 006 2 662 2 342 3,5 1,3 0,9 Összesen 159 295 199 853 260 000 100,0 100,0 100,0 Százalék 100,0 125,5 163,2 104
