A Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban 1880–1941 (1996)

ELŐSZÓ

I ELŐSZÓ Az OTKA támogatásával - az új szemléletmódnak megfelelően - mód nyílott arra, hogy a történelmi Magyarország településeinek anyanyelvi, illetve nemzetiségi összetételét a népszámlálási adatok alapján, idősorokat tartalmazó kiadványokban mutathassuk be. így került sor 1991-ben az első kötet, „Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941)" c., 534 oldal terjedelmű kötet kiadására. Ezt követően, a fenti kezdeményezés folytatásaként adtuk ki 1996 elején Szlovákia településeinek korábbi, 1880., 1910., 1921. és 1930. évi népszámlálásokra alapozott etnikai összetételét bemutató kötetünket, amely dokumentálja a nemzetiségi, illetve az anyanyelv szerinti adatokat. Ezen kívül tartalmazza az 1938-ban Magyarországhoz csatolt települések 1941. évi magyar népszámlálási adatait. A Felvidék adatait bemutató kötet előszavában utaltam számos olyan momentumra, amelyeket érdemesnek tartottam megemlíteni. Nincs értelme ezeket megismételni, mégis talán nem érdektelen megvilágítani az adatközléssel kapcsolatos nehézségeink néhány részletét. a) Ismeretes, hogy a népszámlálási kiadványok - kötetünk forrásai - a népszámlálások időpontjában érvényes közigazgatási beosztás szerint sorolják fel a települések adatait. Kötetünkben a települések idősorait az 1910. évi népszámlálás rendje szerint mutatjuk be. Általában eltekintünk tehát a települések területi közigazgatási beosztását 1880 és 1941 között esetlegesen megváltoztató rendelkezések részletezésétől. b) Adataink helyes értelmezése és időbeli egybevetése érdekében ki kell hangsúlyozni, hogy az 1880., 1910. és az 1941. évi népszámlálások a népesség anyanyelvi, míg az 1919., 1921. és az 1930. évi népszámlálások nemzetiségi adatait tartalmazzák. Megjegyzendő, hogy az 1941. évi magyar népszámlálás a nemzetiséget is tudakolta, a kézirat gyanánt publikált forrás azonban nehezen hozzáférhető és ezért nem közöltük. » c) Népszámlálási forrásaink országos, regionális közlései igen alaposan részletezték a különféle anyanyelvű, illetve nemzetiségű népesség összesített számát. A települések adatait közlő források azonban már csak a legszámottevőbb etnikumok létszámát közölték és legfeljebb lábjegyzetben találhatók meg az egyéb etnikumokhoz tartozók. Alkalmazkodva ehhez a körülményhez, településenkénti táblázatainkban a magyar, a csehszlovák, az orosz (rutén), a német és az egyéb anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek számát tettük közzé. Az orosz (rutén) és német nemzetiségűek településenkénti adatainak publikálása is a forrásadottságokhoz igazodik. d) Végül kiemeljük, hogy az 1921. és az 1930. évi csehszlovák népszámlálás településenkénti adatai csak az állampolgárok nemzetiségét részletezik. A jelenlévő össznépesség nemzetiségenkénti létszáma csak nagyobb közigazgatási egységenként és országosan került közlésre. A forrásadottságokhoz ebben a tekintetben is alkalmazkodnunk kellett. e) Az 1910. évi népszámlálás közigazgatási beosztása alapján összesített népesség száma jelentéktelen mértékben ugyan, de különbözik az egymást követő hivatalos népszámlálási adatok végösszegétől. Ennek nagyságrendjét részletezve nem zárjuk ki a véletlen tévedések okozta hibákat sem. Ezek az eltérések értelem szerint a százalékos meg szlás adatait is befolyásolják. 7