Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban 1850–1941 (1996)
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ Az OTKA támogatásával 1991-ben adtuk ki „Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850—1941)" című 534 oldalas kötetünket, amely százalékos megoszlásokat nem tartalmaz. A modern technika lehetőségeinek kihasználásával most megjelentetjük az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) támogatásával a százalékos megoszlásokat tartalmazó kiegészítő kötetünket is. 1995 végén elkészült a „Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850—1941) című kötet. Terveink szerint 1996—1997-ben megjelentetjük a Kárpátalja és a Délvidék hasonló adatait tartmazó köteteket is. E kötetekhez is tervezzük a százalékos megoszlásokat tartalmazó kiegészítő kötetek kiadását. Az Erdély adatait bemutató kötet előszavában utaltam számos olyan momentumra, amelyeket érdemesnek tartottam megemlíteni. Nincs értelme ezeket megismételni, mégis talán nem érdektelen az ott említett fontos tézisek rövid összefoglalása. A történelmi sor, illetve elemzés szempontjából minden egyes időpontnak megvan a maga jelentősége, mégis az adatgyűjtemény összeállításának költsége, illetve a minél gyorsabb megjelentetés igénye szükségessé tett az időpontok közötti bizonyos válogatást. A kötetben vizsgált kilencven évet felölelő történelmi időszak alatt számos közigazgatási változás valósult meg. Ezek tárgyszerű időrendi követése, az adatok összehasonlításának teljes biztosítása rendkívül nehézkes. A munkálatok során a változásokat járási — és egy-két kivétellel községi — szinten végrehajtottuk, a községrész-átcsatolások tekintetében azonban erre csak kivételes esetben került sor. E kötet az 1910. évi magyar népszámlálás területsoros közlését veszi alapul és valamennyi adatot — visszafelé és előre — e területi rend szerint publikál. Ebben a kötetben az anyanyelvet magyar, román, német és egyéb (és ismeretlen) csoportosításban részletezzük, függetlenül az egyes népszámlálásoknál közöltektől. A kötetben a részletesebb anyanyelvi adatok szemléltetése céljából nagyobb területi egységek szerint közreadjuk az 1910. évi közigazgatásnak megfelelően a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok anyanyelvi adatait bemutató összefoglaló táblákat is. Ezek tartalmazzák azokat a részletesebb anyanyelvi adatokat, amelyek — egyes kivételekkel — esetenként a népszámlálásnál közlésre kerültek. Most ezek százalékos adatait, illetve valamennyi összefoglaló adat százalékos megoszlását is publikáljuk. Az egyes népszámlálásokra vonatkozó ismertetéseket, a fogalmi eltéréseket és a módszertani problémákat nem, a közigazgatásra vonatkozó kérdések jelentős részét megismételjük. A hagyományos népszámlálások, illetve a statisztikai közlések alkalmával általában arra törekedtek, hogy az adatokat a mindenkor érvényes közigazgatás szerint részletezzék. A népességi adatok publikációinál Magyarországon 1960 óta az vált szokássá, hogy ahol lehetséges — ha rendelkezésre állnak a területi átcsatolások, összevonások stb. adatai — a népesség száma szerint kell az adatokat korrigálni. Ha korábbi részletadat nem áll rendelkezésre, akkor megfelelő statisztikai módszerekkel, becsléssel állapítják meg az adott település népességszámát. 7
