A Szovjetunió népessége az 1989. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján (1992)

7. Lakásviszonyok

7.3 A NÉPESSÉG AZ EGY FŐRE JUTÓ LAKÁS- ÉS LAKÓTERÜLET SZERINT, SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGONKÉNT Az összes A családban élő népesség Az egyedülállók Szövetségi köztársaság egy főjére jutó lakáslakólakáslakólakáslakóterület (m

2) Oroszországi SzSzSzK 15 10 14 9 28 18 Ukrán SzSzK 17 11 16 10 36 22 Belorusz SzSzK 16 11 15 10 32 21 Üzbég SzSzK 14 9 14 9 33 20 Kazah SzSzK 13 9 13 9 28 18 Grúz SzSzK 20 14 19 13 47 32 Azerbajdzsán SzSzK 12 8 12 8 31 19 Litván SzSzK 18 11 17 11 32 20 Moldavai SzSzK 18 12 17 11 35 23 Lett SzSzK 18 11 16 11 32 20 Kirgiz SzSzK 13 9 13 9 31 20 Tádzsik SzSzK 10 7 10 7 28 18 Örmény SzSzK

1/ 12 8 14 10 40 26 Türkmén SzSzK 13 9 13 9 33 21 Észt SzSzK 19 13 17 11 35 22 összesen 15 10 14 10 30 19 Az átlagos területnagyság az országos szintnél alacsonyabb a közép-ázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban. A család egy tagjára eső terület családnagyság szerint differenciálódik; minél nagyobb a család, annál kisebb az egy tagjára eső terület nagysága. így a kéttagú családoknál 2 2 2 az egy főre jutó átlagos alapterület 22 m , a háromtagú családoknál 16 m , a négytagúaknái 13 m , az öt2 és többtagúaknái 11 m . 1/ Örményország földrengés által sújtott területein a lakáskörülményekre vonatkozó adatokkal nem rendelkeztek. 33