A Szovjetunió népessége az 1989. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján (1992)

3. Családi állapot, családok

3.2 A CSALÁDOK

1/ SZÁMA ÉS A CSALÁDNAGYSÁG, SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGONKÉNT Szövetségi köztársaság Az összes 2 3 4 5 6-X Átlagos családnagyság Szövetségi köztársaság Az összes főből álló Átlagos családnagyság Szövetségi köztársaság családok száma (ezer) Átlagos családnagyság Oroszországi SzSzSzK 40246 13759 11281 10154 3354 1698 3,2 Ukrán SzSzK 14057 4939 3804 3384 1209 721 3,2 Belorusz SzSzK 2796 972 766 748 212 98 3,2 üzbég SzSzK 3415 409 433 570 509 1494 5,5 Kazah SzSzK 3824 866 852 972 520 614 4,0 Grúz SzSzK 1244 265 242 314 200 223 4,1 Azerbajdzsáni SzSzK 1381 203 200 294 252 432 4,8 Litván SzSzK 1000 338 287 255 80 40 3,2 Moldavai SzSzK 1144 351 292 306 127 68 3,4 Lett SzSzK 732 277 210 165 55 25 3,1 Kirgiz SzSzK 856 146 148 178 131 253 4,7 Tádzsik SzSzK 799 89 91 115 103 401 6,1 örmény SzSzK 559 70 78 147 116 148 4,7 Türkmén SzSzK 598 71 78 98 84 267 5,6 Észt SzSzK 427 163 118 101 32 i3 3,1 összesen 73078 22918 18880 17801 6984 6495 3,5 Az 1989. évi népszámlálás adatai szerint a családok száma 73,1 millió volt, ami 6,8 millióval, vagyis 10 %-kal több, mint 1979-ben. A családok számának növekedése legmagasabb volt a középázsiai köztársaságokban, az Azerbajdzsáni SzSzK-ban (22-29 h), a Kazah SzSzK-ban (16 %) és a Moldavai SzSzK-ban (12 H). Az átlagos családnagyság országosan nem változott, a 10 évvel ezelőttihez hasonlóan 3,5 fő; a városi népességnél 3,3, a községi népességnél 3,8 fő. A népszámláláskor a népesség 89 V-a élt családban. A további 11 %-ot a családok külön élő tagjai és az egyedülállók, a családdal nem rendelkezők vagy a családból kikerült személyek alkotják. 1/ A népszámlálásnál család alatt az egymással házasságban vagy más rokoni kapcsolatban lévő, együtt élő és a háztartási költségeket közösen viselő személyeket értjük.