1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

A keresők megoszlása főbb foglalkozási csoportonként, % Kerület Föld- és házbirtokos Mezőgazdasági segédmunkás Napszámos Szolga Ipari-kereskedelmi foglalkozású Hivatalnok, pap stb. Egyéb Szeben (város) 2,0 2,0 9,2 11,8 40,0 21,6 13,4 Beszterce 44,1 13,1 15,1 4,6 4,1 2,5 16,5 Brassó 38,0 4,3 20,1 2,6 7,2 2,5 25,3 Dés 40,7 10,3 15,1 3,2 5,7 2,2 22,8 Gyulafehérvár 43,6 8,0 15,9 3,4 4,2 1,7 23,2 Kolozsvár 38,1 13,0 17,0 3,6 8,0 2,6 17,7 Marosvásárhely 32,8 19,2 18,0 8,6 4,2 2,7 14,5 Szászváros 50,4 11,5 5,7 2,0 6,6 1,9 22,0 Szeben 45,0 14,6 16,3 3,2 6,2 2,3 12,4 Székelyudvarhely 44,4 13,5 16,1 2,2 4,6 2,1 17,1 Szilágysomlyó 35,7 6,9 22,0 5,2 4,6 2,4 23,2 Erdély 41,2 11,3 16,1 3,8 5,9 2,4 19,3 A szellemi foglalkozásúak, kereskedők, kereskedelmi segédmunkások stb. együttes aránya az összes keresőknek mintegy 4—5%-a. Az erdélyi társadalom szociális és anyagi rétegződését elég élesen megvilágítja az a tény, hogy a mezőgazdasági birtokosok minden kerületben a keresők relatív többségét alkotják. A Besztercei, Dési, Gyulafehérvári, Kolozsvári, Brassói, Szilágysomlyói és Udvarhelyi kerületben az egyéb férfi foglalkozásúak és napszámosok aránya követi sorrendben a mezőgazdasági földbirtokkal rendelkezők arányát; a Szászvárosi kerületben az egyéb foglalkozású férfiakat a mezőgazdasági segédmunkások; a Szebeni kerületben a napszámosokat a mezőgazdasági segédmunkások; míg a Marosvásárhelyi kerületben a mezőgazdasági segédmunkásokat a napszámosok követik. Erdély népességének vallási összetétele Erdély vallási struktúrája igen összetett. Egyetlen vallás, vagy felekezet sem rendelkezik abszolút többséggel. A honos népesség vallások szerint, 1857 Vallás A honos népesség száma % Görögkeleti 679 896 31,28 Görög katolikus 674 654 31,04 Református 312 223 14,36 Római katolikus 237 742 10,94 Evangélikus 196 375 9,03 Unitárius 48 113 2,22 Izraelita 18 792 0,86 Örmény katolikus 5 633 0,26 Nem egyesült örmény 276 0,01 Együtt 2 173 704 100,00 16