1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

A gyermekkorúak arányának szélső értékeit képviselő járások, 1857 A 0—5 évesele arányi 15%-nál kisebb 17%-nál nagyobb Kerület Járás % Kerület Járás % Beszterce Óradna 14,7 Kolozsvár Bánfihunyad 17,9 Beszterce 12,7 Gyalu 17,4 Nagysajó 14,7 Kolozsvár 17,4 Brassó Brassó 14,8 Torda 17,7 Kőhalom 14,1 Marosvásárhely Mezömadaras 18,6 Szeben Szentágota 12,9 Mezőzáh 18,7 Erzsébetváros 14,3 Szászváros • Illye 19,3 Felek 14,8 Marossolymos 17,5 Nagysink 12,3 Székelyudvarhely Csíkszereda 18,1 Szeben 14,7 Gyergyó 17,2 Lekence 13,3 Szilágy somlyó Szilágysomlyó 18,2 Nagyselyk 14,0 Tasnád 17,6 *• Segesvár 14,5 Zovány 17,5 Gyulafehérvár Abrudbánya 19,2 Algyógy 18,3 Nagyenyed 18,1 Foglalkozás Az 1857. évi népszámlálás egyik jelentős előnye az 1850. évi népszámlálással szemben, hogy részletes — 16 foglalkozási csoportra bontott — foglalkozási statisztikát tartalmaz. Kiemelendő, hogy az 1850. évi népszámlálás során is megkérdezték a lakosok foglalkozását, de az adatokat nem dolgozták fel. A népszámlálási szabályzatok a foglalkozások körülírását alig részletezték, az azonban mégis megállapítható, hogy keresőnek minősítették az önálló jövedelemmel, keresettel vagy vagyonnal rendelkező férfiakat és nőket. Feltehető — az utasításokból ugyanis nem derül ki egyértelműen —, hogy a 14. életéven aluli gyermekeket és a kereső foglalkozással, vagy vagyonnal nem rendelkező nőket tartalmazó utolsó foglalkozási csoport, az eltartottakat foglalja magában. (A honos népesség 65,8 % -át.) Az egyéb 14 éven felüli férfiak rovata pedig a többi, a felsorolt foglalkozásokba be nem sorolható férfiakat. Nem zárhatjuk ki azonban azt sem, hogy ebbe az utóbbi csoportba kerültek az eltartott férfiak — tanulók stb. Sajnos az egyéb férfi keresők aránya az összes férfi keresőkhöz viszonyítva igen magas (19,3%), a korabeli magyarországi mutatószámnál közel felével nagyobb (13,0%). Alig vitatható, hogy az egyéb férfi keresők magas aránya a foglalkozási statisztika minőségét csökkentő tényezőnek minősül. Erdély foglalkozási struktúrája egyéb tekintetben is sajátos, Magyarország más közigazgatási egységeitől és régióitól eltérő jellemzőkkel rendelkezik. Elsősorban az emelendő ki, hogy magasabb a mezőgazdasági keresők aránya, mint a korabeli öt kerületből álló Magyarországon, de alacsonyabb, mint a többi magyar tartományban. Az ipari, kereskedelmi keresők és szolgák aránya ellenben alacsonyabb. 14