1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

méltó azonban, hogy mennél nagyobb valamely település, annál nagyobb a távollévő honosok és az idegenek aránya. Kiemelendő továbbá, hogy a nagyobb településeken megnövekszik az iparforgalmi és szellemi foglalkozást űzők hányada is. Jelenlévő, távollévő, honos és idegen népesség Az 1857. évi népszámlálás — az 1850. évi népszámláláshoz hasonlóan — megkülönböztette a honos (jogi) és az idegen népesség fogalmát és az előbbi kategóriában elkülönítette a jelenlévő és a távollévő honosokat. A jelenlévő honosok és idegenek alkották az összes jelenlévő népességet. A népesség vallás, kor, foglalkozás, nem, családi állapot szerinti összetételét csak a jogi népességre vonatkozóan tették közzé. A szakirodalom szerint a jogi és tényleges népesség nem egyértelmű és sokszor bonyolult fogalma a népszámlálás hiányosságai közé tartozik. Ugy tetszik, hogy a népszámlálást lebonyolító számláló biztosok általában a tartós helyben lakást, az ingatlan tulajdont, vagy a születési helyet minősítették a honosság feltételének. Igen sok kivételt tettek azonban például a törvényesen elvált és el nem vált nők, az árva cselédek és inasok, a törvénytelen gyermekek stb. honosságának elbírálása során. Az sem kétséges, hogy a távollévő honosok foglalkozását, korát, családi állapotát csak a rokonok, szomszédok bemondása alapján regisztrálhatták. A honosság és a jelenlét egészének elbírálása során azonban azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a korabeli Erdélyben viszonylag kicsi volt a távollévő honosok és idegenek száma és aránya. Az is igaz azonban, hogy elég megbízhatatlannak tekinthetők az erre vonatkozó adatok, amint azt még részletesebben is bemutatjuk. Honos és jelenlévő népesség száma Erdélyben

2 1850, 1857 1850 1857 1860 1850 1857 1860 1850 1857 1860 % % % Jelenlévő honos 2 031 536 2 119 138 2 118 737 98,5 98,0 97,5 97,5 97,5 97,5 Távollévő honos 30 374 54 566 55 411 1,5 2,5 2,5 Honos feszesen 2 061 910 2 173 704 2 174 138 100,0 100,0 100,0 Idegen 42 201 53 610 54 447 2,0 2,5 2,5 JdealévKÜHusa 2 073 737 2 172 748 2 173 174 100,0 100,0 100,0 2 Az 1860. évi kéziratot cuk részben korrigálták. Ebből származnak az 1857. évi hivatalos adatokból való eltérések. A távollévő honosok tehát mindössze 2,5%-át (1850-ben csak 1,5%-át) tették ki az összes honos népességnek. Hasonlóképpen alacsony az idegenek jelenlévő népességéhez viszonyított aránya is, mindössze 2,5% (1850-ben 2,0%). Szembetűnő, hogy Erdélyben a távollévő honosok aránya kisebb mint az öt kerületre bontott korabeli Magyarországon (3,6%) és az említett kerületek között csak a Nagyváradi kerületben kisebb a távollévők aránya (2,4%). A Szerb Vajdaságban, a Katonai Határőrvidéken és Horvátországban azonban alacsonyabb a távollévők aránya, mint Erdélyben. Erdélyben az idegenek aránya is kisebb, mint Magyarországon (4,4%). Horvátországban és a Szerb Vajdaságban azonban nagyobb, a Katonai Határőrvidéken pedig kisebb. A távollévő honosok természetesen Erdélyben tartózkodnak legnagyobbrészt. Hasonlóképpen az idegenek legnagyobb hányada is erdélyi honos. 10