1850. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1994)

BEVEZETÉS

JEGYZETEK 1. Thirring Lajos: Népösszeírási adatok és adatforrások a nem nemes népességről a XIX. század első feléből (Adatösszeállitás Thirring Gusztáv hagyatékából.) Tört. Stat.. Közi. 1959: 1-2 . 132-181. 1. 2. Trócsányi Zsolt: Az 1848-49-i Országos Satisztikai Hivatal Stat. Szemle 1955: 3. sz. 216-229. 1. 3. Országos Törvény- és Kormánylap Erdély koronatartományra nézve. V-ik darab. Kiadatott és szétküldetett 1850. május 12-kén. 42-62. 1. - Magyarországra a népszámlálást valamivel előbb, április 24-én rendelte el Geringer "polgári ügyekben teljhatalmú császári biztos". Megjelent: Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap I. évf. Buda, 1850. 105-123. 1. 4. Ugyanezet mondja a magyarországi utasítás is, kissé gördülékenyebben fogalmazva: "A hivatalos népszámlálás rendeltetése, hogy biztos alapot szolgáltasson a hadsereg időszerinti kiegészítésére, a község céljaira, az álladalmi beligazgatásra és közönséges országismére". 5. Érdekes módon az 1977. évi román népszámlálás is visszatért e két kategóriához. Ezúttal azonban a székelyek száma egészen elenyésző volt, adataikat az "egyéb nemzetiségűek" rovatába olvasztották be. 6. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben Pest, 1836-1840. I-VI. k. és egyéb művei 7. A szétválasztás gyakorlatára a legújabb összefoglalásból sem kapunk választ. Vö. Carl Göllner: Die Siebenbürgische Milit'árgrenze 1762-1851. München, 1974. 8. Az irodalomban felváltva idézik 1850. és 1851. évi népszámlálásnak. (Vö. Lengyel Alfréd: Az 1851. évi népszámlálás eredményei Győr megyében. Tört. Stat. Közi. 1958: 1-2. sz.) Minthogy elrenelése és elkészítése egyaránt 1850-re esett, s 1851-re csak az adatok összesítése és közlése maradt, az 1850. évi megjelölést tartjuk helyesebbnek. 9. Mittheilungen aus dem Gebiete des Statistik. I. Jahrgang, 1.. Heft. Wien, 1851. - II. Jahrgang, i. Heft. Zur Statistik des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Wien, 1853. 10. E. A. Bielz: Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens Hermannstadt, 1857. 613. 1. 11. M. O. L. F. 551. 12. A végső összesítésben például a nemzetiségek összes száma 2 061 556, a vallási megoszlás végeredménye 2 061 665 volt, egyik sem egyezett a polgári népesség 2 061 645 fős eredményével13. Kővári László: Erdélyország statisztikája- Kolozsvár, 1847. - Benkő Károly: Csík, Gyergyó és Kászon leírása. Kolozsvár, 1853. - Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-topographisch-statistischhydrographisch- und ortographisches Lexicon... Wien, 1839. Bd. 1-4. - Söllner, J.: Statistik des Grossfürstenthums Siebenbürgens. Hermannstadt, 1849. 14. Wagner, Ernst: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen Köln-Wien, 1977. 15. Sujiu, Coriolan: Dictionar istoric al localitatilor din Transilvania Bucuresti, 1967. T. 1-2. 16. Karte von Siebenbürgen nach der mit a. h. Entschliessung vom 12. May. 1851. genehmigten definitiven Landeseintheilung. Grav. Dimitrovits 17. Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai Stat. Szemle 1928: 6. sz. 648-714. 1. 18. Az I. román ezred tisztán katonai népességű helységei: Kis Barcsa, Ohába, ó Sinka, Oslát, Oslater, Holzschlag, Ó Tohán, Rakovicza, Sinna, Szunyogszék, Vád. 19. Bielz im. 148. 1. - Forrása: Allgemeine Reichsgesetzblatt für das Jahr 1854. Stück LI. Nro. 141. - A katonai népesség nagyságáról nincsenek adataink. 20. A két román ezred megszűnése után, Fogaras különválasztásával az adatok az alábbiak szerint módosulnak. A történeti statisztika forrásai Bp., 1957. 388. 1. (A Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie adatai alapján. Carlsburgot Gyulafehérvár helyett tévesen Nagykárollyal azonosították!) Fogarasi kerület 65 754 Gyulafehérvári kerület 449 677 Kolozsvári kerület 423 069 Nagyszebeni kerület 494 164 Rettegi kerület 273 699 Udvarhelyi kerület 367 374 Erdély összesen: 2 073 737 17