1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
lépéseket is tett. Az 1996. évi miJcrocenzusnál munkanélkülinek minősültek azok a munkavállalási korú, nem dolgozó személyek, akik aktív módon kerestek munkát (állás után érdeklődtek a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkerestek valamilyen munkáltatót, munkavállalásuk érdekében hirdetést adtak fel, munkalehetőséget ajánló hirdetésre válaszoltak, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődtek munkaalkalom iránt), és úgy nyilatkoztak, hogy azonnal vagy két hétnél nem hosszabb idő alatt munkába tudnának állni. Nem szerepelnek a munkanélküliek között a munkát kereső nyugdíjasok és gyermekgondozás címén ellátásban részesülők, valamint azok a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik a felvétel idején nem kívántak újból elhelyezkedni, illetve az aktív munkakeresésről lemondtak, vagy úgy nyilatkoztak, hogy csak két hétnél hosszabb idő múlva tudnának munkába állni. A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (munkanélkülijáradék, pályakezdők munkanélküli-segélye) való részesülés. Inaktív keresőit azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, így — a sajátjogú nyugellátásban, járadékban részesülők, — a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők, — a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülők, — a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), — a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk bérbeadásából, pénzük kamataiból, albérlő tartásából élnek). Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például — a nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban vagy — mint szakmunkástanulók — szakmunkásbérezésben); — az egyéb eltartottak (a nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). NEMZETGAZDASÁGI ÁG A népszámlálások (mikrocenzusok) az aktív keresőket munkáltatójuk (egyes esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes ágazati osztályozási rendszer szerint sorolják a megfelelő nemzetgazdasági ágba, illetve azon belül ágazatba, alágazatba, szakágazatba. A mikrocenzus feldolgozása során az 1995-ben érvényes TEÁOR (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) került alkalmazásra, amely a gazdasági szervezeteket a főtevékenységük alapján sorolja be, függetlenül attól, hogy milyen a 302
