1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

gyermekeseké. A három, illetve a négy gyermeket szült nők aránya 1980-ig csökkent, majd ezt követően emelkedő tendenciát mutatott. A nők iskolázottsági szintje a század első felében a férfiakéhoz viszonyítva alacsony volt. Egyértelmű, hogy a nagy tömeget képviselő, alacsony iskolázottságú nőknek a termékenysége jóval magasabb volt, mint a tanultabbaké. Ma is az általános iskola 8. osztályát el nem végzők körében jut 100 házas nőre a legtöbb élve született gyermek, de a csoport létszáma ma már nem meghatározó a nők körében. A közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek átlagos gyermekszáma 1960-1970 között csökkent, majd az ezt követő évtizedekben rendszeresen a korábbi szint fölé emelkedett ugyan, de még így is mindig jóval kisebb volt, mint bármely más alacsonyabb végzettségű csoporté. Altalánosságban elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a női termékenység alakulásában az érettségi meglétének van döntő befolyása. Az érettségizettek és a diplomások termékenységének alakulásában nincs számottevő különbség. A száz aktív kereső házas nőre jutó élve született gyermekek száma az utóbbi három évtizedben gyakorlatilag változatlan mértékű. Az 1990-es években munkanélkülivé vált nők termékenységi rátája magasabb, mint az aktív keresőké, mert inkább az alacsonyabb végzettségű, képzetlenebb társadalmi rétegek kerültek ebbe a csoportba. Az eltartottak termékenységi mutatói már régóta fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A száz házas nőre jutó élve született gyermekek száma a fizikai foglalkozásúak körében az 1990. évi 187-ről, 1996-ra 179-re csökkent. Ugyanezen időszak alatt a szellemi foglalkozásúak körében 157-ről, 162-re emelkedett. Az összkomfortos, illetve komfortos lakásban lakó nők termékenységi szintje alacsonyabb, mint az ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásban lakóknak. Régebben a száz házas nőre jutó termékenységi mutató nem volt egyenes arányban a lakások szobaszám szerinti nagyságával. Napjainkban már a nagyobb szobaszámú lakásban a nagyobb termékenységi rátával rendelkező nők laknak. A termékenységi adatok az ország lakosságának lakóhely szerinti megoszlásában is jelentős eltéréseket mutatnak. Az egyes településtípusok közötti gazdasági és kulturális különbözőségek jelentős hatással vannak a nők termékenységére. Az egyes megyék területén élő nők termékenységi adataiból a tájegységek termékenységi szokásainak változásai is figyelemmel kísérhetők. Száz házas nőre jutó élve született gyermekek száma, 1970-1996 23