1996. ÉVI MIKROCENZUS Önkormányzati lakások (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

zatian maradt. Bár a lakások megvásárlásában a településen belüli fekvés is lényeges szempont volt, az említett arányváltozások arra utalnak, hogy a privatizáció során a vevőket befolyásolta a lakások kora is. Ez a vásárlói magatartás legjobban a fővárosban érvényesült, ahol az önkormányzatok tulajdonában maradt lakások közül már egyharmadnyi múlt századi, és további 41 százalék legalább 52 éves vagy régebbi, azaz a lakások csaknem háromnegyede nem mondható még viszonylag fiatalnak sem. Az 1945 előtt épített lakások a megyeszékhelyeken és a többi városban is jelentős számban találhatók (arányuk 40, illetve 35 százalék), de nem képeznek többséget. Az önkormányzati lakott lakások építési év szerinti összetétele, településtípusonként, 1990,1996 Százalék 100 T 1990 1996 Megyeszékhelyek 1990 1996 Többi város Hl 1980-1996 Ü] 1969-1979 1945-1959 1900-1944 -1899 A lakások minőségét jellemző komplex ismérv, a komfortosság a lakások összességét tekintve 1990 óta jelentősen javult. Az önkormányzati tulajdonú lakott lakásokra vonatkozóan azonban ez a megállapítás nem érvényes, ugyanis a jó minőségű (összkomfortos és komfortos) lakások 82 százalékos aránya 74 százalékra esett vissza. Ugyanekkor a gyengébb minőségű félkomfortos és komfort nélküli lakások részesedése több mint 7 százalékponttal (24 százalékra) emelkedett. A két magasabb komfortossági kategóriát külön vizsgálva azonban további lényeges változást figyelhetünk meg. Az 1990. évi összkomfortoskomfortos sorrend (43, illetve 38 százalék) 1996-ra megfordult: a komfortosak aránya (42 százalék) jelentősen meghaladja az összkomfortosakét (33 százalék). Az alacsonyabb komfortfokozatokban is hasonló fordulat következett be: a viszonylag jobb színvonalú félkomfortos lakások aránya lényegében változatlan maradt, az ezektől gyengébb minőségű komfort nélkülieké viszont 7 százalékponttal emelkedett. Ezek az átrendeződések ellentétesek az általános, az összes lakásra érvényes tendenciával. A helyzet kedvezőtlen irányú megváltozására ismét csak a privatizáció szolgál magyarázattal: a jobb minőségű lakásokat nagyobb arányban vásárolták meg, mint az alacsonyabb komfortfokozatba tartozókat. Az önkormányzati lakások komfortossági viszonyaira településtípusonként a komfortos kategória jellemző. Kivétel a megyeszékhelyek, ahol az összkomfortos lakások aránya a számszerű csökkenés ellenére is megőrizte vezető pozícióját (46 százalék). A gyenge minőségű lakások között valamennyi településtípusban a komfort nélküliek aránya a maga16