A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)
II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Az 50 éves és idősebb aktív keresők további munkavállalási szándéka és munkahelyi veszélyeztetettsége
Az 50 éves és idősebb aktív kereső nők személyes veszélyeztetettsége összevont foglalkozási főcsoport szerint Összevont foglalkozási főcsoport Összesen Nem veszélyeztetett Veszélyeztetett Ebből: állásvesztés Megoszlás személyes veszélyeztetettség szerint Vezető 11 490 98,1 1,9 1,9 Felső- és középfokú végzettséget igénylő foglalkozású 55 102 88,1 11,9 8,7 Irodai, ügyviteli dolgozó 21 750 87,0 13,0 8,7 Szellemi foglalkozásúak együtt 88 342 89,1 10,9 7,8 Szolgáltatási foglalkozású 27 287 86,9 13,1 5,2 Mezőgazdasági foglalkozású 6 972 94,0 6,0 6,0 Ipari, építőipari és gépkezelő foglalkozású 25 145 76,4 23,6 23,6 Egyszerű (segédmunkás jellegű) foglalkozású 32 144 88,9 11,1 9,5 Fizikai foglalkozásúak együtt 91 548 85,3 14,7 11,8 Összesen 179 890 87,2 12,8 9,9 Megoszlás összevont foglalkozási főcsoport szerint Vezető 6,4 7,2 0,9 1,2 Felső- és középfokú végzettséget igénylő foglalkozású 30,6 31,0 28,3 27,0 Irodai, ügyviteli dolgozó 12,1 12,1 12,3 10,7 Szellemi foglalkozásúak együtt 49,1 50,2 41,6 39,0 Szolgáltatási foglalkozású 15,2 15,1 15,4 8,0 Mezőgazdasági foglalkozású 3,9 4,2 1,8 2,3 Ipari, építőipari és gépkezelő foglalkozású 14,0 12,3 25,7 33,4 Egyszerű (segédmunkás jellegű) foglalkozású 17,9 18,2 15,5 17,2 Fizikai foglalkozásúak együtt 50,9 49,8 58,4 61,0 Összesen 179 890 156 813 23 077 17 740 A veszélyeztetettség fokát a munkáltató (gazdálkodó szervezet) nagysága (dolgozói létszáma) szerint is értékeltük. A kisebb (1-2 főt foglalkoztató) szervezeteknél a dolgozók általában csaknem teljes biztonságban érezték magukat. A veszélyeztetettség foka bizonyos határig a szervezet nagyságával együtt növekedett, a közepes nagyságú (10-20, illetve 21-100 munkavállalót foglalkoztató) szervezeteknél érte el a maximumot, majd az ennél több munkavállalót alkalmazó szervezeteknél némileg ismét csökkent. E tendencia okai még további vizsgálatot igényelnek. Feltételezhető, hogy a 100-nál több munkavállalót foglalkoztató szervezetek egy része olyan közérdekű feladatokat ellátó intézményekből (MÁV, Posta stb.) tevődik össze, amelyeknek tevékenysége racionálisabbá tehető, de összességében nem nélkülözhető. Ide tartozik számos közigazgatási szervezet és nagyobb városi polgármesteri hivatal. 1994-ben még nem merült fel az egészségügy és az oktatás területén a leépítés igénye. Ezért a felsőfokú oktatási intézmények, klinikák, nagyobb kórházak dolgozói relatíve biztonságban érezhették magukat. 1990-1994 között az átalakulás és privatizáció számos nagyvállalat esetében lezajlott. A megmaradt cégek például 30