A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)
IV. AZ ADATFELVÉTEL MINTÁJA, AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGA
a felvétel alapján készült kiadvány részletes tájékoztatást ad, ezért ezzel kapcsolatban most csak a módszer főbb sajátosságainak összefoglalására szorítkozunk. Az ELAR-felvételek adatainak becsléséhez hasonlóan a próbafelvételből származó adatok becslésének is két fázisa van, az elsőt teljeskörűsítésnek, a másodikat korrekciónak nevezzük. A teljeskörűsítés a mintavételi tervnek megfelelő mintasúlyok előállítása teljes körű lakásszámok, illetve a mintában megfigyelt lakások számának hányadosaként, a minta ún. utólagos rétegeiben. Ez utóbbiak száma 107, a mintasúly egy-egy rétegen belül állandó. A korrekció olyan eljárás, amely továbbszámított lakás- és népességszámok segítségével úgy módosítja a mintasúlyokat, hogy bizonyos értékösszegeknek a mintából adódó becslése a módosított súlyok alkalmazása esetén megegyezik a megfelelő továbbszámított népesség-, illetve lakásszámmal. A korrekciós eljárás fontos sajátossága, hogy a mintához tartozó tetszőleges lakás esetén az abban lakó személy(ek) és háztartás(ok) súlya a korrekció után is megegyezik a lakás mintasúlyával. A mintavételi eljárás ismertetésénél szó volt arról, hogy az 50 éves és idősebbek mintája a próbafelvétel mintájából bizonyos egységek véletlenszerű elhagyásával jött létre, éspedig azoknak a háztartásoknak az egyharmada maradt ki, amelyekben volt időskorú, azaz 50 éves vagy idősebb személy. Ennek alapján az 50 éves és idősebbek mintájának/adatainak a súlyozásával kapcsolatban a következő megoldás tűnt kézenfekvőnek: - tekintsük a próbafelvétel korábban már kialakított súlyrendszerét adottságnak, bizonyos értelemben etalonnak és - módosítsuk a megmaradó háztartások, valamint az azokhoz tartozó személyek súlyát úgy, hogy ezek helyettesítsék a kimaradó háztartásokat. Az így megfogalmazott programot ugyanazzal a módszerrel valósítottuk meg, amellyel előzőleg a próbafelvétel súly rendszerét korrigáltuk a második fázisban. A módszer gyakorlatilag változatlanul hagyta azoknak a háztartásoknak a próbafelvételből származó súlyát, amelyekben nem volt 50 éves és idősebb személy, ezzel szemben átlagosan másfélszeresére növelte a próbafelvételből származó súlyt azoknál a háztartásoknál, ahol volt(ak) 50 éves és idősebb személy(ek). Az előzőekben mondottakból következik, hogy az 50 éves és idősebbek mintájára is érvényes az a megállapítás, hogy a mintához tartozó bármely lakás végleges, korrigált mintasúlya megegyezik a benne lakó személy (ek), illetve háztartás(ok) mintasúlyával. Ezen túlmenően, a korrekció alapjául szolgáló létszámadatok minimális eltéréstől eltekintve azonosnak adódnak a kétféle mintából, tehát a próbafelvétel, valamint az 50 éves és idősebbek mintájából, és jól közelítik a megfelelő továbbszámított lakás- és népességszámokat, az utóbbiakat földrajzi egységek, nem és korcsoportok szerinti bontásban. Hangsúlyozni kell viszont - és erre a későbbiek során még visszatérünk -, hogy olyan A népesség és a lakások száma és összetétele 1995. KSH, Budapest, 1995. b ) ELAR = Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer, a KSH lakossági adatgyűjtéseinek rendszere 1976 óta. 114
