1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

okozza, részben pedig az, hogy a társadalmi elfogadottságból következően ma már többnyire be is vallják az adatfelvétel során. Gyermekszám a családokban Jelenleg a házastársi vagy élettársi kapcsolaton alapuló családok 39 százalékában nem él gyermek. A gyermek nélkül élő családok aránya 1980 óta alig változott, míg a gyermekes családok megoszlásának alakulásában lényegében az összes családra jellemző folyamatok játszódtak le, természetesen attól eltérő értékekkel. Az egygyermekes családok aránya az 1980-as években csekély mértékben csökkent, az utóbbi években viszont ismét emelkedésnek indult. Az összes családon belüli arányuk jelenleg — 1980-hoz hasonlóan — 34 százalék. A kétgyermekesek aránya a nyolcvanas években megnövekedett, 1990 óta viszont csekély mértékben csökkent (26 százalékra). Ugyanakkor kismértékben nőtt, 5 és fél százalék fölé emelkedett a háromgyermekes családok részesedése, s némiképp (egy-két tized százalékponttal) nőtt az ennél több gyermeket nevelő családok hányada is. A nyolcvanas években az egyszülős családokra az egygyermekesek arányának a visszaesése és a két-, illetve háromgyermekesek arányának növekedése a jellemző. 1990 óta az arányok összességében nem módosultak, csupán a két családtípusban figyelhető meg csekély aránymozgás. Az apa gyermek(ek)kel típusú családok körében 1990-hez képest közel 3 százalékponttal nőtt az egygyermekesek hányada, míg a két- és háromgyermekeseké öszszességében ugyanilyen arányban csökkent. Az anya gyermek(ek)kel típusú családokon belül csak az egy-, illetve kétgyermekes családok megoszlása módosult, előbbieké némileg — fél százalékkal — visszaesett, utóbbiaké pedig azonos mértékben nőtt. A gyermek nélkül és az egy gyermekkel élő családok legnagyobb arányban Budapesten fordulnak elő (34, illetve 37 százalék), de a gyermek nélküliek hányada a községekben is alig marad el ettől. A városokban a családok 32 százalékában nem él gyermek. A kétgyermekes családok részesedése a vidéki városokban és a községekben közel azonos, 26-27 százalék, míg a fővárosban ennél 3 százalékponttal alacsonyabb. A nagyobb gyermekszámú családok aránya a községekben a legmagasabb és Budapesten a legalacsonyabb. Az elmúlt másfél évtizedben a családok átlagos nagyságában nem volt jelentős változás. 1996-ban a száz családra jutó személyek száma 294 fő volt, ami megegyezik az 1980-as értékkel, úgy, hogy eközben 1990-ig 292 főre csökkent. Ennek magyarázata — mint arra korábban A családok a gyermekek száma szerint, 1980—1996 Százalék 0 1 2 3 4-X gyermek 98