1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok
A fővárosban és a vidéken lakó háztartások lakásainak szobaszáma között kimutatható eltérést csak részben magyarázza, hogy Budapesten lényegesen magasabb az egyedülálló személy alkotta háztartások aránya, és alacsonyabb az átlagos háztartásnagyság is. Emellett szerepet kap ebben az is, hogy vidéken, különösen a kisebb településeken már a korábbi évtizedekben is uralkodó volt a magánlakás-építés, szemben a nagyobb településeken és a fővárosban meghatározó állami lakásépítéssel. Ismeretes, hogy az állami lakásépítés a kisebb lakások építését helyezte előtérbe, célja elsősorban a mennyiségi lakáshiány csökkentése, illetve megszüntetése volt, nem a kényelmes, többszobás, nagy alapterületű lakások építése, míg a magánerős lakásépítésekben ez utóbbiak is jelentős tényezőként szerepeltek. A háztartások lakáskörülményeinek feltérképezését a lakás szobaszámának és a háztartás összetételének együttes vizsgálata mellett az egyes felszereltségi ismérvek számbavétele is elősegíti. Jelenleg a háztartások 87 százaléka él hálózati vízvezetékkel, s valamivel több mint 2 százalékuk házi vízvezetékkel ellátott lakásban. 1990-ben a hálózati vízvezetékkel ellátott lakásban lakó háztartások aránya 80 százalék volt, azaz a vezetékes ivóvízzel való ellátottságban az elmúlt fél évtizedben bekövetkezett jelentős előrelépés ellenére a háztartások több mint egytizede jelenleg is hálózati vízvezeték nélküli lakásban él. A nagyobb ütemű fejlődés a nyolcvanas években valósult meg, akkor ugyanis a hálózati és házi vízvezetékkel ellátott lakásban élő háztartások együttes hányada sem érte el az összes háztartás kétharmadát. A tíz év alatti aránynövekedés meghaladta a 19 százalékpontot, ami évi közel 2 százalékpontos javulást jelent, míg 1990 után a hálózati, illetve a házi vízvezetékkel ellátott lakásban lakó háztartások hányada együttesen csak 4, éves átlagban alig több mint fél százalékponttal emelkedett. Hasonló mérvű javulás mutatható ki a szennyvízelvezetésben. 1990-ben a háztartások 44 százaléka lakott közcsatornával, és további 41 százalékuk házi csatornával ellátott lakásban. 1996 tavaszára a közcsatornával ellátott lakásban lakó háztartások aránya csupán 3 százalékponttal nőtt, s ugyancsak nőtt — 2 százalékponttal — a szennyvizet házi csatorna segítségével elvezető háztartások hányada. Ez azt jelenti, hogy összességében közel 5 százalékponttal emelkedett a csatornázott lakásban élő háztartások aránya, összesített részesedésük eléri a 90 százalékot. Az összességében elfogadható csatornázottsági arány ellenére meg kell jegyezni, hogy jelentős fejlesztést szükséges végrehajtani a közcsatornával való ellátottság javítására, hiszen az egészségügyi és a környezetvédelmi szempontoknak is elsősorban ez a megoldás felel meg. A háztartások a lakás felszereltsége szerint, 1980—1996 Az összes háztartás százalékában A lakások felszereltsége 1996 Hálózati vízvezetékkel a lakásban b^ 65,7 79,5 86,7 Házi vízvezetékkel a lakásban 5,4 2,3 Vízöblítéses WC-vel a lakásban 53,9 75,7 82,1 Közcsatornával , t 44,4 47,1 Házi csatornával 40,9 42,8 Hálózati gázzal 25,9 41,3 60,4 a) A lakott egyéb lakóegységben lakó háztartásokkal együtt. b) 1980-ban a házi vízvezetékkel ellátott lakásban éló háztartásokkal együtt. 93
