1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok
A háztartások háztartás-összetétel és a lakás szobaszáma szerint, 1990, 1996 Százalék A lakás szobaszáma Összesen Családháztartás összesen csalibból álló háztartás Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen Ebből: egyedülálló 1990 l a ) 1 100,0 45,1 44,4 0,7 54,9 49,4 2 szobás lakásban 100,0 69,8 68,0 1,8 30,2 25,9 3 lakó háztartások 100,0 82,8 79,2 3,6 17,2 14,2 4-Xj 100,0 86,2 80,9 5,3 13,8 11,3 1996 l a> 1 100,0 46,1 45,3 0,7 53,9 51,0 2 szobás lakásban 100,0 67,4 65,4 2,0 32,6 29,4 3 lakó háztartások 100,0 81,9 77,5 4,4 18,1 15,9 4—X J 100,0 88,1 81,7 6,4 11,9 10,2 a) A szoba nélküli lakásban lakó háztartásokkal együtt. A lakás szobaszáma és a háztartás összetétele között szoros összefüggés mutatható ki. Az egyszobás lakásban lakó háztartásoknak csak 46 százaléka családháztartás és 51 százalékuk egyedülálló személy. A lakásállomány legnagyobb hányadát kitevő kétszobás lakásokban élő háztartások több mint kétharmadában él legalább egy család, itt az egyedülállók részesedése már csupán 29 százalék. A nagy lakásokban, ahol a szobaszám eléri, illetve meghaladja a négyet, a háztartások közel kilenctizede foglal magába családot, s csak 10 százalék azoknak az aránya, amelyekben egyetlen személy él. A vázolt tendencia lényegében 1990 óta változatlan, s az arányokban is csak csekély elmozdulás figyelhető meg, elsősorban a kétszobás lakásokban lakó háztartások esetében, ahol az egyedülállók aránya 3 és fél százalékponttal volt alacsonyabb, mint 1996-ban. A háztartások összetételét és a lakás szobaszámát a háztartás-összetétel oldaláról vizsgálva lényegében a korábbiakhoz hasonló következtetések vonhatók le, mint a szobaszám oldaláról közelítve. A családháztartások elsősorban a nagyobb, több szobával rendelkező lakásokban laknak. 40 százalékuk él kétszobás, további 35 százalékuk háromszobás és 15 százalékuk négyvagy többszobás lakásban. Még ennél is némileg magasabb arányok figyelhetők meg a legalább háromszobás lakásokban lakó egycsaládos, házaspáros típusú háztartások esetében, míg az egyszülős családok 46 százaléka lakik kétszobás lakásban, s további 13 százalékuk egyszobásban. Ez az egyszülős családoknak a házaspárokéhoz képest rosszabb lakáskörülményeire utal. A két vagy több családból álló háztartások többsége, 69 százaléka legalább háromszobás lakásban él, míg az egyedülállók közel harmada egyszobás, közel fele pedig kétszobás lakásban lakik. Az adatok e megközelítésben is a lakáskörülmények kismértékű javulását jelzik. 91
