1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok
HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK A háztartások összetétele, nagysága 1996 áprilisában Magyarországo n 3 millió 869 ezer magán háztartásban élt a népesség 98 százaléka, 9 millió 995 ezer személy, míg a népesség további 2 százalékát kitevő 203 ezer fő intézeti háztartásokban (elsősorban diákszállókban, kollégiumokban, idősek otthonaiban) lakott. 1980-ban a magánháztartások száma ennél kevesebb, 3 millió 719 ezer, 1990-ben pedig valamivel több, 3 millió 890 ezer volt. A nyolcvanas években a népesség csökkenése ellenére növekedett a háztartások száma, mivel erősen hatottak a generációk különélését előidéző tendenciák. A hatvanas-hetvenes években az állam által finanszírozott lakásépítési program keretében — főként a fővárosban és a nagyobb városokban, de a kisebb településeken is — sok lakás épült, amelyek jelentős része a tanácsi lakáselosztás révén került a háztartások, a családok használatába. Az állami lakásépítés — ha fokozatosan csökkenő mértékben is — a nyolcvanas évek első felében is folytatódott. Az esetenként többezer családot befogadni képes új lakótelepek felépítése azt eredményezte, hogy az 1980-as évek közepére—végére a mennyiségi lakáshiányt a minőségi hiány váltotta fel, annak ellenére, hogy az új lakások szinte kizárólag összkomfortos, illetve komfortos lakások voltak. A felmerülő kifogások elsősorban a nagypaneles építési technológiára irányultak, de a lakások nagysága, szobaszáma is csak a minimális igények kielégítését szolgálta. Hiányosságai ellenére az állami lakásépítési program lényegében elérte a célját: megszüntette vagy legalábbis minimálisra csökkentette a lakáshiányt, a háztartások, családok többsége önálló lakásba költözhetett. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása, 1960—1996 Év Háztartások Háztartásban élők Háztartások Háztartásban élők Háztartások Háztartásban élők Év száma (ezerben) aránya az előző népszámláláshoz (százalék) aránya az 1960. évi népszámláláshoz (százalék) 1960 3 079 9 537 - - 100,0 100,0 1970 3 378 9 981 109,7 104,6 109,7 104,6 1980 3 719 10 377 110,1 104,0 120,8 108,8 1990 3 890 10 124 104,6 97,6 126,3 106,1 1996 3 869 9 995 99,5 98,7 125,7 104,8 A lakásállomány növekedése tehát mindenképpen közrejátszott abban, hogy a háztartások száma még a nyolcvanas években is nőtt, holott a népesség száma az évtized elejétől folyamatosan csökkent. A kilencvenes évek első felében a háztartások számának alakulása követni kezdte a népességszám csökkenő irányát, a csökkenés mértéke azonban még elmarad a népességszámcsökkenés arányától. Az 1990. évi népszámlálás és az 1996. évi mikrocenzus időpontja között 77
