1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők
Említésre méltó még a szövetkezeti szektor 8 százalékos részaránya a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai gazdasági ág aktív keresőinek a körén belül. A jogi szabályozás (a társasági törvény, az átalakulási törvény stb.) nagymértékben elősegítette azoknak a szervezeti formáknak a kialakulását, amelyek a piacgazdaság működéséhez szükségesek. Azáltal, hogy ugrásszerűen megnőtt az egyéni vállalkozók száma, tömegével léptek be a gazdaságba az újonnan alapított társas vállalkozások, a régi típusú gazdálkodó szervek pedig egymás után alakultak át — esetenként egy, de sok esetben több — gazdasági társasággá, rendkívüli mértékben megnövekedett a gazdasági élet szereplőinek a száma. Mivel a megszűnő, illetve átalakuló régi típusú gazdálkodó szervek — elsősorban az állami vállalatok — jelentős része eredetileg nagy létszámot foglalkoztatott, az újonnan alapított vállalkozások többsége pedig csupán néhány fővel működik, alapvetően átrendeződött a gazdálkodó szervek létszámnagyság szerinti struktúrája is. Ennek tudható be, hogy napjainkban az aktív keresőknek csak alig több mint egyharmada dolgozik nagy létszámú, száz főnél többet foglalkoztató munkáltatónál. Ugyanakkor a 20 főnél nem nagyobb létszámú cégeknél dolgozók hányada is csak árnyalattal marad el az egyharmadtól. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a több mint 250 ezer, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozó is, akik mind önálló egységként jelennek meg a gazdaságban. (Itt kell megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozások száma nyilvánvalóan jóval magasabb az alkalmazott nélkül, illetve az alkalmazottal dolgozó egyéni vállalkozók együttes számánál, hiszen a mikrocenzus a foglalkozási viszony szerinti besorolásnál az aktív keresők főfoglalkozását veszi figyelembe, így nem szerepelhetnek itt azok, akik mellékfoglalkozásban vagy nyugdíjasként folytatnak vállalkozói tevékenységet.) Az adatokból arra lehet következtetni, hogy egy olyan sokszereplős gazdaság alakult ki, amelyben sok százezer kicsi, jóval kevesebb közepes, és nagyságrenddel alacsonyabb számú nagy gazdálkodóegység vesz részt. A legfeljebb 20 főt foglalkoztató munkáltatók dolgozóinak negyede a kereskedelemben, több mint egynyolcada a feldolgozóiparban, egytizede pedig az építőiparban talált munkát. A nagy dolgozói létszámú, száz főnél nagyobb gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak egyharmadát a feldolgozóipar, több mint egynyolcadát a szállítás, raktározás, posta és távközlés, kevéssel több mint egytizedét a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás, további, nem egészen egytizedét pedig az egészségügyi és szociális ellátás köti le. A tulajdonviszonyok átalakulása, a gazdálkodás szervezetének átrendeződése területenként eltérő ütemben, de az országos tendenciának megfelelően megy végbe. Az állami szektor visszaszorulása Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében a legelőrehaladottabb, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valósult meg a legkevésbé. E megye aktív keresőinek több mint kétötöde áll munkaviszonyban olyan munkáltatóval, amelyben az Az aktív kereső férfiak és nők a munkáltató dolgozói létszáma szerint (20%) (15%) (26%) (11%) (36%) A munkáltató dolgozói létszáma H 12 EH 39 ül 10-2 0 (34%) 21-100 m 101-X Ismeretlen 56
