1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

MÓDSZERTANI ISMERTETÉS - A FOGALMAK MAGYARÁZATA

lévő, esetenként csak egyedi előfordulású volt bérlakások is, amelyeket a lakók megvásároltak); — lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti házban van. Jogi személyek tulajdonában lévő lakások: — önkormányzati bérlakás a települési önkormányzatok tulajdonában lévő, bérbeadás céljára szolgáló lakás; — egyéb tulajdonú megnevezés alatt összefoglalva közöljük a vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb.), az egyéb gazdálkodó szervezetek, valamint az egyházak, a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakásokat, amelyek többnyire a szervvel (a tulajdonossal) munkavagy szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgálnak. LAKÁSHASZNÁLATI JOGCÍM A lakás egészére vonatkozó használati jogcím megállapítása a lakást használó háztartások közül az első háztartás első személyének jogcíme alapján történt. Tulajdonosi jogcíműek azok a lakások, amelyekben a tulajdonos vagy annak rokona lakbér fizetése nélkül lakik. Ide tartoznak a haszonélvezői jogcímen használt lakások is. Főbérleti jogcímű az önkormányzattól, vállalkozástól, intézménytől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérelt lakás. (A kötet az érvényes előírások szerinti „bérleti" helyett továbbra is az általánosan használt, közismert „főbérleti" megnevezést tartalmazza.) Az albérlők által kizárólagosan használt lakások a főbérleti jogcíműek között kerültek kimutatásra. Szolgálati jogcímű a lakás, ha annak használata munka- vagy szolgálati viszonyhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a lakásban lakók lakbért fizetnek-e vagy sem. Társbérleti jogcímű a két vagy több háztartás által a lakásügyi hatóság kiutalása alapján önálló bérlőként bérelt, megosztva használt lakás. (A bérlőtársi lakáshasználati jogviszony nem társbérlet, hanem főbérlet.) Egyéb jogcímű az előbbi meghatározásokban fel nem sorolt jogcímen — pl. a teljes lakást lakbér fizetése nélkül használó úgynevezett szívességi lakó vagy a jogcím nélküli lakó által — lakott lakás. KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosság szerinti csoportosítása korábban kétféle módon történt. Az egyszerűbb, összevontabb csoportosításban az összkomfortos lakások még nem képeztek külön kategóriát, ezért a jelenlegi közlés már a részletes komfortosság szerint történik. Ez a csoportosítás csak annyiban tér el a lakás- és építésügyi előírásoktól, hogy figyelmen kívül hagyja a szobák külső falának vastagságát (erre vonatkozó kérdés nem szerepelt a felvételi kérdőíven), a lakás esetleges terepszint alatti fekvését, valamint a társbérlet 370