1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
MÓDSZERTANI ISMERTETÉS - A FOGALMAK MAGYARÁZATA
4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 5 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai A rendszerbe való besorolás szempontjából az alapvető egység a foglalkozás. Az ISCO—88 alapelvének megfelelően a „foglalkozás" megnevezés a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki, emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az 1—4. főcsoport döntően szellemi, az 5—9. főcsoport fizikai jellegű tevékenységeket tartalmaz. A 0 jelű tizedik főcsoport — a fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásainak főcsoportja — ilyen szempontból vegyes jellegű, de a főcsoporton belüli további — táblázatban most nem közölt — csoportosítás alapján itt is szétválaszthatok a fizikai és a szellemi tevékenységek. A másodállást, mellékállást is betöltő személyek esetében a besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a dolgozó munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag, önálló stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban csak akkor sorolható be a foglalkozási rendszerbe, ha a munkafolyamatban is részt vesz. Az 1.2.7 és 1.2.8 sz. táblázatban az 1980. évi és 1990. évi népszámlálásnak az aktív keresők foglalkozásával kapcsolatos adatai — a FEOR—93 szerint — átdolgozásra kerültek. FŐFOGLALKOZÁSA MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG (második foglalkozás, munkakör) Főfoglalkozás melletti keresőtevékenységnek minősül minden olyan jövedelmet biztosító munkavégzés, amelyet az összeírt személy nem főfoglalkozása keretében végez, így pl. mellékfoglalkozás, másodállás, a háztáji gazdaságban folytatott tevékenység. MEZŐGAZDASÁGI MUNKA Az adatfelvétel során a mezőgazdasági munkavégzők közé azokat a 14 éves és idősebb személyeket értettük, akik a felvétel eszmei időpontját megelőző egy évben (1995. április 1-je és 1996. március 3l-e között) mezőgazdasági munkát végeztek. A jelzett évben tudakoltuk a mezőgazdasági munkavégzésre fordított időt (10 órás munkanapnak megfelelően), függetlenül attól, hogy azt az összeírt személy főfoglalkozásként vagy melléktevékenységként (főállás mellett), esetleg munkanélküliként végezte. A mezőgazdasági munkanap ily módon történő kiszámítása megfelel a korábbi népszámlálásoknál alkalmazott gyakorlatnak. A mezőgazdasági munkavégzés szempontjából teljes évnek minimum 180 munkanap (1800 munkaóra) teljesítése számít. 363
