1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A népesség főbb jellemzői

legnagyobb különbség a községekben tapasztalható, ahol a szülőképes korú, házas nők termékenységi mutatója 194, míg a szülőképes koron túliaké 220. A házas nők korcsoportonkénti termékenységi adatai azt mutatják, hogy a nők termékenységüket jóval a szülőképes kor felső határa előtt befejezik. A 30—39 éves és a 40—49 éves házas nők termékenységi arányszámai egyre jobban közelednek egymáshoz. A szülőképes korú, házas nők termékenységének alakulása korcsoportonként, 1970—1996 Év Száz Év 15-19 20-24 25-29 30-39 40-49 15-49 Év éves házas nőre jutó gyermek 1970 45 90 143 191 221 176 1980 59 106 158 191 200 172 1990 56 96 157 196 199 178 1996 62 96 148 198 201 180 A gyermekszámban mutatkozó kismértékű növekedést elsősorban a 30—39 évesek termékenységének növekedése okozta, ami az 1970-es évek elején, közepén bevezetett népesedéspolitikai intézkedéseknek köszönhető. A szociálpolitikai intézkedések megerősítésének hiánya az ennél fiatalabb korcsoportok stagnáló, illetve csökkenő gyermekszámában is mutatkozik. A nem házas nők termékenységének alakulása, 1970—1996 Száz Év hajadon özvegy elvált nőre jutó gyermek 1970 11 278 149 1980 12 242 151 1990 13 230 164 1996 14 217 169 Szülőképes korú 1970 7 216 138 1980 8 204 139 1990 11 206 157 1996 13 207 170 Az özvegy nők — akiknek a kilenctizede már túl van a szülőképes kor határán — fokozatosan csökkenő termékenységük tekintetében a korábbi évtizedek házas nőinek gyermekszámarányait mutatják. Ezzel szemben a száz elvált nőre jutó élve született gyermekek száma fokozatosan emelkedik. Különösen jellemző ez 1980 óta az 50 év alatti elváltakra, akik az összes ilyen családi állapotú nő háromötödét alkotják. A szülőképes korú elvált nők kilenctizedének legalább egy, több mint felének pedig két gyermeke van. E jelenség hátterében 33