1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Lakáshelyzet, a lakott lakások főbb jellemzői
LAKÁSHELYZET, A LAKOTT LAKÁSOK FŐBB JELLEMZŐI A lakások számának alakulása, 1920—1996 Lakások száma 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 Növekedés (%) 20,0 Magyarország lakásainak száma 1996. április l-jén 3 millió 992 ezer volt, 138 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás időpontjában. Ez a 3,6 százalékos gyarapodás időarányosan számítva is jelentősen elmarad a korábbi évtizedekben megfigyelt 12-14 százalékos növekedéstől. Az egymást követő népszámlálások alkalmával összeírt lakások számának növekedése a II. világháború utáni évtizedekben sem számszerűen, sem arányát tekintve még soha nem volt ilyen alacsony. A visszaesés fő oka az, hogy az 1980-as évekre a lakásépítések folyamatos csökkenése volt jellemző, és ez a csökkenő tendencia 1985 után még erősödött is. A csökkenés legfőbb tényezője az állam egyre kisebb szerepvállalása a lakásépítésben. Az új építésű lakások száma 1989-ben a folyamatos csökkenés ellenére is még 50 ezer fölött volt. A negatív tendencia 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1996 A lakások száma A növekedés az előző népszámlálás százalékában 1994-ig folytatódott, amikor 21 ezer alatt maradt az új lakások száma. Ez volt a mélypont, 1995ben azonban már közel 25 ezer új lakást vettek használatba. A növekedés valószínűleg az 1994 őszén hozott, szociálpolitikai kedvezményeket biztosító kormányrendelet hatására következett be. A csökkenő tendencia megállt, de hogy az építési kedv megnövekedése tartós lesz-e, az elsősorban a lakosság anyagi helyzetétől függ. 1995-ben ugyanis az építtetőknek már 91 százaléka a lakosság köréA lakásépítések számának alakulása, 1985—1995 Épített lakás 70000 # / / f ^ # ^ # ^ / 106