1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

A házaspáros családok családösszetétel, valamint a férfi és a nő életkora közötti eltérés szerint, 1990, 1996 Százalék Családösszetétel Összesen A feleség (nő élettárs) Családösszetétel Összesen 10-X 6-9 3-5 1-2 és a félj (férfi élettárs) azonos korúak 1-2 3-5 6-9 10-X Családösszetétel Összesen évvel fiatalabb és a félj (férfi élettárs) azonos korúak évvel idősebb 1990 Házaspár 100,0 6,7 19,4 31,8 21,9 7,7 7,1 3,5 1,4 0,5 Élettársi kapcsolat 100,0 15,5 15,3 18,0 13,3 6,1 8,8 8,9 7,2 6,9 Összesen 100,0 7,2 19,2 31,1 21,4 7,6 7,1 3,8 1,7 0,9 1996 Házaspár 100,0 6,1 18,0 31,8 23,2 8,2 7,3 3,5 1,4 0,5 Élettársi kapcsolat 100,0 14,3 16,2 19,6 13,9 6,8 9,9 8,0 6,5 4,9 Összesen 100,0 6,7 17,9 30,9 22,5 8,1 7,5 3,8 1,8 0,9 A két, párkapcsolaton alapuló családtípusban azonban az arányok különbözősége mellett megfigyelhető egy másik eltérés is. A házaspároknál egyértelműen kimutatható, hogy minél nagyobb a különbség a férfi és a nő életkora között, annál alacsonyabb az ilyen párok részesedése az összes házaspáron belül. (Kivételt csupán azok a házaspárok képeznek, ahol a férj csak 1-2 évvel idősebb a feleségénél.) Különösen igaz ez azokra a házaspárokra, ahol a nő az idősebb: 1-2 évnyi korkülönbség a párok 7 százalékában mutatható ki, de ott, ahol az életkorbeli eltérés 3-5 év, ez az arány már csak 3 és fél százalék, 6-9 évnyi eltérésnél csupán 1,4 százalék, s ha a korkülönbség eléri, illetve meghaladja a tíz évet, a házaspárok hányada alig fél százalék. Ugyanezek az arányok az élettársak esetén: 1-2 évnyi korkülönbségnél 10 százalék, de még legalább tíz év korkülönbségnél is 5 százalék, azaz tízszer akkora, mint a házaspároknál. Ugyanez a tendencia azoknál a házaspároknál és élettársi kapcsolatoknál is igaz, ahol a férfi az idősebb, de az aránycsökkenés mindkét családtípusnál kisebb mértékű: a házaspároknál 6, az élettársi kapcsolatoknál 14 százalék azoknak a párkapcsolatoknak az aránya, ahol a férfi legalább tíz évvel idősebb a partnerénél. A gyermekükkel egyedül élő szülők életkora Az egyszülős családokban a szülők korstruktúráját vizsgálva megállapítható, hogy mind az apák, mind az anyák esetében a korösszetétel idősödése figyelhető meg. 1996-ban az egyszülős családok 12 százalékában a szülő 30 éven aluli volt. 1990-ben ez az arány még 15 százalék volt, tíz évvel korábban pedig meghaladta a 20 százalékot. Ez az arány csökkenés azonban az ennél idősebb korcsoportokban is megfigyelhető, olyannyira, hogy ma már mind az apák, mind az anyák között a 40—49 évesek vannak túlsúlyban, arányuk 35, illetve 31 százalék. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a házasságkötési kor kitolódása miatt a válás későbbi életkorban következik be, s az így kialakuló egyszülős családokban élő szülők nem a fiatal, hanem az idősebb — főként a középkorú — korcsoportokba tartozó apák és anyák számát és arányát gyarapítják. 104