1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

pesti élettársi kapcsolatokban mindössze 65 gyermek jut száz családra, a községekben a mutató értéke meghaladja a százat (101), a vidéki városokban pedig szinte megegyezik az országos átlaggal. A termékenység csökkenése közvetlenebb hatást gyakorol a családokban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek, mint az összes gyermek számára. Eddig az életkorig ugyanis a gyermekek döntő hányada — többségében mindkét — szülőjével él, nem hatnak az átlagos gyermekszámra azok a tényezők, amelyek az ennél idősebb gyermekek családonkénti számát befolyásolják (továbbtanulás, munkavállalás stb.). Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan, ezen belül 1990 óta jelentősen, 5 százalékponttal emelkedett az olyan családok aránya, ahol nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek. Ezzel párhuzamosan visszaesett az egy, illetve két ilyen korú gyermekkel élő családok részesedése, mégpedig az egygyermekeseké 2, a kétgyermekeseké csaknem 3 százalékponttal. Azoknak a családoknak az aránya, ahol egy 15 évesnél fiatalabb gyermek él, így nem egészen 22 százalékra, a két 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családoké pedig 14 százalékra zuhant. Az egygyermekesek esetében a csökkenés teljes egészében, a kétgyermekeseknél túlnyomórészt a kilencvenes években következett be. Jelenleg a családok 61 százalékában nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek, s ugyanez az arány mutatható ki a házaspárból, illetve az élettársakból álló családok körében is, míg az egyszülős családok 58 százaléka él ilyen korú gyermek nélkül. A 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok gyermekszám szerinti megoszlásának alakulását érdemes a gyermekes családokon belül is megvizsgálni, ekkor ugyanis nem jelentkezik az a torzító hatás, amely a gyermek nélkül élő családoknak a vizsgált időpontokban kimutatható eltérő arányából adódik. Eszerint 1996 áprilisában azoknak a családoknak a gyermekes családokon belüli aránya, ahol nem élt 15 évesnél fiatalabb gyermek, 41 százalék, szemben az évtized eleji 33, és az 1980. évi közel 30 százalékkal. Az egy ilyen korú gyermekkel élő családok részesedése (szintén a gyermekes családok körében) a nyolcvanas években nem változott, az időszak elején és a végén is 36 százalék körül volt, ami 1996-ra 32-33 százalékra esett vissza. 1980 óta folyamatosan mérséklődött a kettő, illetve a három 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok aránya, előbbieké nagyobb, az utóbbiaké kisebb mértékben. A 15 évesnél fiatalabb gyermek nélkül élő családok aránya — összefüggésben az összes gyermekes családnál tapasztaltakkal és a termékenység településtípusonkénti alakulásával — a fővárosban a legmagasabb, megközelíti a családok kétharmadát (65 százalék), míg a többi településen csekély mértékben az országos átlag (61 százalék) alatt marad. Egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van a fővárosi családok 21, a vidéki városokban élő családok 23 százalékában. Két A gyermekes családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint, 1980—1996 Százalék 40,0 15 évesnél fiatalabb gyermek 101