1996. ÉVI MIKROCENZUS A munkát keresők, munkanélküliek helyzete (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A munkanélküliek demográfiai jellemzői - A munkanélküliek helyzete

azonosnak mondható. A kisebb (5 000-nél kevesebb lakosú) községek rátája viszont az előbbiekhez képest lényegesen magasabb munkanélküliséget jelez. A legsúlyosabb tehát a kisközségek vagy a legfeljebb közepes nagyságú (2 000—4 999 lakosú) települések lakóinak a helyzete. A munkanélküliségi ráta nemek szerint, településtípusonként Százalék Településtípus Összesen Férfi Nő Budapest 8,0 8,4 7,6 Megyeszékhely 9,5 10,8 8,1 Többi város együtt 12,0 13,9 9,6 Város (20 000 vagy több lakossal) 11,3 12,9 9,3 Város (20 000-nél kevesebb lakossal) 12,7 14,8 9,9 Község együtt 15,5 17,2 13,0 (5 000 vagy több lakossal) 12,8 14,8 9,9 (2 000-4 999 lakossal) 16,2 17,6 14,1 (2 000-nél kevesebb lakossal) 16,1 17,8 13,4 Magyarország összesen 12,0 13,5 9,9 Az adatok régiók szerinti vizsgálata kétségtelenné teszi, hogy az ország egyes részei között a munkaerő-piaci helyzet tekintetében nagy különbségek mutatkoznak. E különbségek érzékeltetésére legalkalmasabb mutató a munkanélküliségi ráta, amelynek értéke a kedvezőtlen adottságú régiókban (mint a nehézipar leépülése által erősen érintett észak-magyarországi régió, valamint a nagyrészt gazdaságilag eleve kevéssé fejlett észak-alföldi régió) 18 százalék körül volt, szemben a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió 8—9 százalék közötti arányával. Elmondhatjuk tehát, hogy a hátrányos helyzetű térségekben mintegy kétszer akkora munkanélküliséggel kell számolni, mint a földrajzi adottságaiknál és hagyományaiknál fogva előnyösebb pozíciójú országrészekben. A különbségek még élesebben jelentkeznek, ha a régiókon belül a sajátos helyzetben lévő megyékre külön is utalunk. Az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió megyéi közül például a munkanélküliek a gazdaságilag aktív népességnek egyötödét vagy közel egyötödét alkotják Nógrád (20 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (19,6 százalék) és Borsod-AbaújZemplén (19,3 százalék) megyékben. E megyékben a magas munkanélküliség igen alacsony (30 százalék alatti) foglalkoztatottsági aránnyal párosul. Az előbbiekkel ellentétben Budapesten a munkanélküliek aránya csak 8 százalék, a nyugati térségen belül Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megyében még kedvezőbb (7,4 százalék, illetve 6,9 százalék). Ez utóbbi területeken tehát a munkaerőpiacon megjelenő népesség foglalkoztatását az országos átlagnál lényegesen jobb feltételek között biztosítják. Megyei szinten a munkanélküliség által leginkább sújtott megyék rátája közel háromszor akkora, mint a legkevésbé érintett megyéké. 26