1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakótelepi lakásban élők társadalmi-foglalkozási összetétele
foglalkozási összetételre is igaz, ugyanis ezekben a lakásokban élő aktív keresők körében volt a legmagasabb a szellemi foglalkozásúak aránya (55 százalék). A lakótelepi lakások döntő többségét jelentő 1970 és 1989 között épült lakásokban lakó aktív keresők foglalkozási struktúrája kevéssé változott. Az aktív keresők foglalkozási összetételének vizsgálatát érdemes kiegészíteni azzal, hogy munkájukat milyen módon, alkalmazottként vagy önállóként, állami vagy magántulajdoni munkáltatónál végzik, továbbá az a munkahely, ahol dolgoznak, kis vagy nagy létszámú alkalmazotti kört foglalkoztat. Az aktív keresők ezen ismérvek szerinti csoportosítása jelzi, hogy a lakókörnyezet ebből a szempontból is differenciál. Az aktív keresők foglalkozási viszony, a munkáltató tulajdoni jellege, dolgozói létszáma és a környezet lakóövezeti jellege szerint Százalék Nem lakótelep Megnevezés Összesen Lakótelep együtt hagyományos (városias beépítésű) társasházi és villanegyed családi házas lakóövezet falusias jellegű lakóövezet egyéb Alkalmazásban álló 83,2 87,9 81,7 83,0 79,1 80,6 82,9 81,7 Egyéni vállalkozó s ) 11,1 7,9 12,0 11,9 12,5 13,5 10,0 14,0 Társas vállalkozás tagja 4,0 3,9 4,0 4,6 8,0 4,3 3,1 1,6 Szövetkezeti tag 1,7 0,3 2,2 0,5 0,3 1,7 4,0 2,7 összesen 3 467 125 817 096 2 650 029 457 453 109 274 1 159 796 827 233 96 273 Ebből: állami tulajdonú 34,4 38,2 33,2 38,8 40,7 32,5 30,8 27,5 magántulajdonú 41,9 39,6 42,6 42,0 40,7 44,9 39,8 44,3 munkáltató 1-2 fő 12,9 10,0 13,8 13,7 13,6 15,0 11,9 16,3 munkáltató 101-X fő 35,2 42,1 33,1 34,9 37,8 32,0 33,1 32,9 a) A szellemi szabadfoglalkozásúval és segítő családtaggal együtt. Bár az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az önálló foglalkozásúak (önállóként dolgozók) aránya, a magyar foglalkoztatottsági szerkezetre még mindig az a jellemző - a fejlett európai országokhoz hasonlóan -, hogy az aktív keresők meghatározó többségét az alkalmazásban állók alkotják, akiknek zöme ma már nem az állammal, hanem vállalkozókkal, illetve társas vállalkozásokkal áll munkaviszonyban. A lakótelepen élő aktív keresők körében jóval magasabb az alkalmazásban állók aránya, mint a más lakóövezetben lakók között. Ugyanez mondható el azokról, akik állami tulajdonú és nagy létszámú munkáltatónál dolgoznak. Ezek az adatok összefüggésben vannak azzal, hogy a lakótelepen lakók döntő többsége városi lakos és a városok egy része egyben közigazgatási központ, ahol jelentős létszámú szellemi foglalkozású állami alkalmazott dolgozik. A fentebb jelzett ismérvek tekintetében Budapesten a legnagyobbak a különbségek. A fővárosi lakótelepek aktív keresői között az alkalmazásban állók aránya 87 százalék volt, szemben a nem lakótelepen élő aktív keresők körében tapasztalt 79 százalékkal. Különösen élesek a különbségek, ha a többi lakóövezettel hasonlítjuk össze a lakótelepi adatokat. Például az alkalmazásban állók aránya a társasházi és villanegyedben 75 százalék, a családi házas övezetben 78 százalék volt. Ez utóbbi két lakóövezetben a legmagasabb az egyéni vállalkozók aránya (11, illetve 14 százalék). Figyelemre méltó, hogy az előnyös helyzetben levő társadalmi rétegek lakóhelyéül 41
