1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakótelepi lakásban élők társadalmi-foglalkozási összetétele

A lakótelepi lakások lakói gazdasági aktivitás és a lakás építési éve szerint Százalék Gazdasági aktivitás Összesen -1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1996 Összesen 1 906 344 77 602 226 692 851 198 717 248 33 604 Gazdaságilag aktív népesség 47,9 38,7 38,6 49,7 49,8 47,9 Ebből: aktív kereső 42,9 33,6 34,1 44,1 45,1 43,9 munkanélküli 4,1 4,1 3,0 4,4 4,2 3,5 Gazdaságilag nem aktív népesség 52,1 61,3 61,4 50,3 50,2 52,1 Ebből: gyermekgondozási ellátásban részesülő 3,1 2,2 2,8 2,9 3,4 8,8 nyugdíjas, járadékos 19,3 37,4 38,6 20,3 10,9 3,3 nappali tagozaton tanuló 17,5 10,4 10,3 15,0 23,4 17,8 egyéb eltartott 11,0 9,4 8,7 10,9 11,4 21,7 Munkanélküliségi ráta 8,6 10,6 7,8 8,8 8,4 7,3 A lakótelepi lakások közül az 1970 előtt épült lakásokban a legalacsonyabb az aktív keresők aránya. E lakások lakóinak idősebb korösszetételéből is következik, hogy itt a legmagasabb, több mint egyharmad a nyugdíjasok, járadékosok hányada. Az 1970 és 1996 között épült lakótelepi lakásokban élők között az aktív keresők arányában nincs lényeges különbség, viszont a később épült lakásokban lakók fiatalabb korösszetétele miatt a nyugdíjasok, járadékosok aránya egyre alacsonyabb, és a nappali tagozaton tanulók hányada pedig magasabb. A gazdasági aktivitás, illetve a lakóövezet jellege közötti összefüggést azok az adatok is jól jellemzik, amelyek a házaspáros típusú családok (azon belül maguknak a házaspárok) gazdasági aktivitási összetételére vonatkoznak. Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint a házaspáros családok száma (élettársi kapcsolattal együtt) 2 millió 433 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy 4 millió 866 ezer féq, illetve feleség adatait tudjuk vizsgálni gazdasági aktivitás és a lakóövezet jellege szerint Ezek az adatok is hasonló különbségeket jeleznek, mint a teljes népesség gazdasági aktivitás szerinti adatai. Különösen markánsan jelzi a lakótelep és nem lakótelep közötti eltérést az, hogy mekkora azoknak a házaspáros családoknak az aránya, ahol legalább az egyik házasfél aktív kereső. A korábbi adatokkal harmonizál, hogy a kisebb városok lakótelepi, illetve nem lakótelepi házaspáljai között a legnagyobb a különbség. Terjedelmi korlátok miatt nem tudjuk végigelemezni a különböző gazdasági aktivitási kombinációkat, csak jelezzük, hogy a két aktív keresős házaspárokon kívül még jelentős arányt képviselnek azok a házaspárok, akik mindketten inaktív keresők (többnyire nyugdíjasok, járadékosok), illetve ahol a férj aktív kereső, a feleség pedig gyermekgondozási ellátásban részesül. (Lakótelepi házaspárok között az előbbiek 18 százalékot, az utóbbiak 10 százalékot képviselnek.) A házaspárok gazdasági aktivitása attól is függ, hogy van-e gyermek a családban. A lakótelepen élő gyermektelen házaspárok közül azoknak a házaspároknak az aránya, akik között legalább az egyik házasfél aktív kereső volt, 65 százalék. Az egygyermekes, illetve a kétgyermekes házaspárok esetében ez a mutató 94 százalék, a három- és többgyermekeseknél pedig 83 százalék körül alakult. (Ez utóbbiak között magas azoknak az aránya - 8 százalék -, ahol a férj munkanélküli és a feleség gyermekgondozási ellátásban részesül.) Elgondolkoztató, hogy a nem lakótelepi lakóövezetek közül a szociálisan hátrányos 36