1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakótelepi lakásban lakók demográfiai összetétele

különbségek a népesség korösszetételében. Például a gyermekkornak (15 évesnél fiatalabb) ará­nya a hagyományos (városias) beépítésű lakóövezetben (16 százalék), valamint a társasházi és villanegyedben (15 százalék) a legalacsonyabb. Érdekes ez utóbbi lakóövezetben élők korössze­tétele, ugyanis az itt lakók közel egyharmada 40-59 éves, és ez a nem lakótelepi lakásban lakók átlagánál (28 százalék) öt százalékponttal magasabb. Ez azt jelentheti, hogy az előnyösebb társa­dalmi helyzetű rétegek által lakott övezetben - amelynek lakásai zömmel az utóbbi évtizedekben épültek - főleg az anyagi javakkal inkább rendelkező középkorúak laknak. Sajátos a szociálisan hátrányos helyzetű (egyéb) lakóövezetben lakók korösszetétele, mivel az ebben az övezetben lakó fentebb jelzett korosztály (40-59 évesek) aránya itt a legalacsonyabb (24 százalék) és a gyermekkorúaké a legmagasabb. A lakótelepen élők korösszetétele településtípusonként is jelentősen eltér egymástól Ez az eltérés egyfelől abból adódik, hogy az adott településtípus népességének korösszetétele külön­bözik. Budapest és a községek korstruktúrájában jelentős arányban találhatók időskorúak, míg a megyeszékhelyeken, illetve a kisebb városokban a korosztály aránya alacsonyabb, a gyermekko­rúak hányada pedig magasabb. Másfelől, mint láttuk, a lakótelepi lakások építési éve településtí­pusonként is eltér egymástól, amely szintén befolyásolja az ott lakók korösszetételét A lakótelepen élők korösszetételében legnagyobb a különbség Budapest és a megye­székhelyek, illetve a kisebb városok között. Míg a budapesti lakótelepeken a gyermekkornak (15 évesnél fiatalabbak) aránya 16 százalék, addig az említett két másik településtípusnál ez a mutató 20-21 százalék körül alakult. Ugyanakkor a lakótelepi népesség körében az időskorúak aránya Budapesten a legmagasabb, továbbá a megyeszékhelyeken is a kisebb városokéhoz képest némi­leg magas. A népesség korcsoport, a környezet lakóövezeti jellege és településtípus szerint Százalék Budapest Megyeszékhely Többi város Korcsoport (év) összesen lakó­telepi nem lakó­telepi összesen lakó­telepi nem lakó­telepi összesen lakó­telepi nem lakó­telepi lakások lakások lakások 0-14 15,1 15,5 14,9 18,2 20,1 16,9 19,0 21,1 18,5 15-29 22,1 25,7 20,2 22,6 25,4 20,7 22,0 25,8 21,1 30-39 11,7 11,9 11,5 13,1 15,0 11,8 13,5 16,5 12,8 40-49 16,4 18,7 15,3 16,6 16,9 16,3 16,1 17,9 15,7 50-59 12,8 12,8 12,9 12,1 10,8 13,1 11,7 9,3 12,3 60-X 21,8 15,5 25,2 17,4 11,8 21,2 17,7 9,5 19,7 Összesen 1 856 882 643 976 1 212 906 1 746 459 722 551 1 023 908 2 626 920 504 749 2 122 171 Bár a községekben rendkívül alacsony a lakótelepeken élő népesség száma (35 ezer fő) és aránya (0,9 százalék), mégis igaz, hogy a lakótelepi lakosok korösszetétele a nem lakótelepen élő községi lakosokénál fiatalabb. Például míg a lakótelepen élők 46 százaléka tartozott a 30 éven aluli korcsoportba, addig a nem lakótelepen lakóknak csak 40 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. A lakótelepen élők korösszetétele jelentősen függ a lakás építési évétől. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a lakótelepi, hanem a nem lakótelepi lakásokra is igaz. Főleg a gyermek­kornak és az időskorúak arányában van jelentős eltérés, elég, ha összehasonlítjuk az 1960 előtt és az 1990 után épült lakótelepi lakásokban lakók említett korcsoportjainak megoszlását. Az adatok 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom