1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Az 1996. évi mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kötetsorozatban teszi közzé. Ennek keretében jelen kiadvány egy különlegesnek mondható témával, a lakótelepek kérdéskörével foglalkozik. A lakótelepek adatainak számbavételére hazánkban első ízben az 1980. évi népszámlálás részeként került sor. Ezt a hagyományt felelevenítve ismertetjük az 1996. évi mikrocenzus eredményei alapján a lakótelepi lakások és lakóik főbb jellemzőit. Az 1996. évi mikrocenzus a lakótelepek lehatárolásán túl más övezeteket is meghatározott. Jelen kötetben a nem lakótelepi övezetek népességének társadalmi-foglalkozási összetételéről is számot adunk, azonban a bemutatott adatok és az elemzés fő mondanivalója a lakótelepeken élők helyzetéről szól. A kötet a szöveges elemzésen túl bőséges táblaanyagot tartalmaz. A táblázatok mindegyike az összesített ínformációk mellett településtípus szerinti bontásban (Budapest, megyeszékhelyek, többi város) is megjelenik. Tekintettel arra, hogy a lakótelepek szinte teljes köre a városokban található, a községek adatainak bemutatásától eltekintettünk. A táblázatok adatainak könnyebb áttekinthetősége érdekében az abszolút számok ismertetése mellett közöljük az adott táblázatban található abszolút számok százalékos megoszlását is. A területi adatok összeállításánál a megyékre vonatkozó információkat a szakmailag ajánlott statisztikai-tervezési régióbontás szerint közöljük. A kiadvány a kötetben használt fogalmaknak egy szűkített körét ismerteti, a részletes fogalommagyarázatot, a mintavételi eljárást és az adatok hibájáról szükséges tudnivalókat A népesség és a lakások jellemzői című kötet tartalmazza. Az adatfelvétel eredményei alapján - a teljesség igénye nélkül - a következő fontosabb megállapítások tehetők: - A lakótelepi formában történő lakásépítkezések 1960-tól váltak intenzívvé, a lakótelepi lakások döntő része az 1970-es és az 1980-as évtizedben épült. Az 1990-es évtizedben épült lakótelepi lakások száma rendkívül alacsony, és építési formájuk, jellegük is megváltozott. Összességében az ország lakásállományának egyötöde lakótelepi formában épült lakás. A lakótelepi lakások - elhanyagolható kivételtől eltekintve - a városi életformához kapcsolódnak: Budapesten 34 százalék, a megyeszékhelyeken 38 százalék, a kisebb városokban 26 százalék épült. - A lakótelepi lakásokat a kis és közepes alapterület jellemzi, bár az építési év szerinti adatok azt mutatják, hogy idővel emelkedik a nagyobb alapterületű lakások aránya. A lakótelepi lakások tulajdoni szerkezete átalakult, 1996-ra e lakások mindössze 8 százaléka maradt önkormányzati tulajdonban. A lakótelepi lakások döntő része (65 százaléka) üzemi (házgyári) előregyártással, vasbeton anyagú falszerkezetből, ún. panelból készült. Ezek azok a lakások, amelyek többnyire középmagas, inkább magas lakóházakban találhatók, és amelyeknek döntő hányada 1970 és 1980 között épült. - A lakótelepen élők korösszetétele fiatalabb a más lakóövezetben lakókénál, de az építési év szerinti adatok arra utalnak, hogy a kormegoszlás összefügg a lakótelepi lakások építési évével, mivel az adott lakásban lakók többsége abban a lakásban marad, 9