1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakosság utazási szokásai (1998)
Összefoglaló - A HIVATALOS KÜLFÖLDI UTAZÁSOK JELLEMZŐI - AZ UTAZÁSRA FORDÍTOTT KIADÁSOK
A 2-4 napos, hétvégi utak megoszlása úti cél szerint Külföldi Belföldi A HIVATALOS KÜLFÖLDI UTAZÁSOK JELLEMZŐI A hivatalos külföldi utak 70%-át Közép-Európába, 18%-át pedig NyugatEurópába szervezték. Európán kívülre elsősorban a kis létszámú háztartások tagjai, a budapestiek és a felsőfokú végzettségűek mentek. A hivatalos utak 30%-át a községekben lakók, 51%-át a városiak, 19%-át pedig a budapestiek tették meg. A férfiak aránya 79, a szakmunkásképzőt végzetteké 44%-ot tett ki. Utóbbiak többnyire Közép-Európát keresték fel. Az utak kétharmada munkavégzési, 31%-a üzleti célú volt, és mindössze 2%-os arányt képviselt a konferencián való részvétel. A közép-európai utazások 70%-ánál a résztvevő nem éjszakázott külföldön. AZ UTAZÁSRA FORDÍTOTT KIADÁSOK A vizsgálatnak nem lehetett célja, hogy valamennyi turizmussal kapcsolatos kiadást számba vegyen, csupán arra vállalkozhatott, hogy az utazásokkal közvetlen kapcsolatban álló kiadásokról gyűjtsön információt. A vizsgált évben az utazásra fordított összes kiadás személyenként 193 ezer forint volt, amiből több mint 100 ezer forintot a hivatalos utak költségei tettek ki. Öt és több napos külföldi útra átlagosan 39 ezer, belföldire 11 ezer forintot költöttek. Egy utazási iroda által szervezett társasutazás átlagosan 35 ezer, egy saját szervezésű 6 ezer forint volt személyenként. Az egy főre és egy utazásra fordított kiadás átlagosan 9 ezer forint körül alakult. A legdrágább utakon az egyedülállók, a budapestiek, a felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek vettek részt. Az utak 21%-a 3000 forintnál olcsóbb, egyharmada a 3001-10 000, 18%-a pedig a 10 001-20 000 forintos kategóriába tartozott. Az egyedülállók és a budapestiek utazásainak egyötöde 40 000 forintnál többe került. 16
