1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakosság utazási szokásai (1998)

Összefoglaló - AZ ÖT ÉS TÖBB NAPOS UTAK JELLEMZŐI

A tartós utak megoszlása úti cél szerint Külföldi Belföldi Ázsa KeletAfrika Európa Dél-E uópa ^líExfSIEl KözépEurópa NyugatEurópa Budapest E^éb Balaton-part Mátra-Bikk Dunakanyar A tartós külföldi utak átlagos időtartama 12 nap volt. A két hétnél hosszabbak aránya meghaladta a 15%-ot. A rokon, barát meglátogatása céljából útrakelők átlagosan 16 napot töltöttek távol. Az észak-európai és az Európán kívüli utak hosszabbak voltak, mint az európaiak. Az utazások 90%-a Európába, 4%-a Ázsiába, 3%-a Afrikába, 2%-a Észak-Amerikába irányult. A 28 naposnál hosszabb utak negyedét egyedülélők, illetve inaktív keresők tették. Az utak felénél ismerős meglátogatása volt az elsődleges cél, ennek megfelelően csak 7%-ban vettek igénybe szállodát, 65%-ban az ismerősnél szálltak meg. Az utazások 80%-át az utazó vagy ismerőse szervezte. Uticélként gyakran szerepelt Nyugat- és Észak-Európa, illetve Európán kívüli országok. Ilyen hosszú utazásokra a házasok, különösen pedig a feleségek csak ritkán vállalkoztak. A rövidebb ideig tartó utak többsége üdülési célú volt. A résztvevők lényegesen nagyobb (közel 30%-os) arányban vettek igénybe szállodát, és az utazási irodáknak is nagyobb szerep jutott. A tartós belföldi utak több mint 1/3-a a Balatonhoz irányult, ez elsősorban a budapestiek és a gyerekek kedvelt célpontja volt. Az idősebbek és a magas jövedelműek szívesen keresték fel a Mátra-Bükk vidékét és Sopron-Kőszeghegyalját, gyakran augusztus után. Az utazási irodák is ide szervezték a tartós belföldi utak nagy részét. A Dunakanyart elsősorban a középiskolai és a felsőfokú végzettségűek kedvelték. A különböző belföldi úti célokat választók között jól körülhatárolható csoportot képeztek a Budapestre utazók. Ok többségükben 50 évnél idősebbek, nők, alacsony jövedelműek voltak, és egyedül éltek. Az utazásokat 67%-uknál ismerős meglátogatása motiválta, és 85%-ban az ő ingatlanjukat vették igénybe. A budapestiek a Balatonpartra, a Velencei-tóhoz és a Dunakanyarba mentek nagy számban. Az előbbinél elsősorban az 50 évesnél fiatalabbak tartózkodtak tovább. Az utazások idényszerűsége Sopron-Kőszeghegyalján volt a legkisebb, az utazások 59%-a esett a nyári hónapokra, és a Balaton-parton a legnagyobb, ahol ez az arány elérte a 89%-ot. 14