1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakások és lakóik (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

aránya a legmagasabb (34 százalék), illetve a községekben az összkomfortos lakások csoportjában négy lakó a leggyakoribb (30 százalék). A lakott lakások a lakók száma szerint, településtípusonként Budapest Többi város Községek Ezer lakás 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 12 3 4 5 6 7-X lakó 1 2 3 4 5 6 7-X lakó 1 2 3 4 5 6 7-X lakó A lakók korösszetétele szerint a két leggyakoribb típus a fiatal- és középkorúak által lakott lakás (38 százalék), illetőleg a csak öregkornak által használt lakás (23 százalék). Mellettük még a csak középkorúak lakásainak aránya jelentősebb (15 százalék), a többi korösszetételi típus mindegyike 10 százalék alatti. A csak öregkornak által lakott lakások száma 1990-hez viszonyítva 22 százalékkal nőtt, a fiatalok és középkorúak által közösen használt lakások száma viszont csak olyan kismértékben emelkedett, hogy arányuk gyakorlatilag nem változott. Az időskorúak lakásainak aránya a községekben kulminál (25 százalék), de a fővárosban is csaknem ilyen arányban található (24 százalék). A fiatal- és középkorúak közös lakásainak aránya a vidék városaiban a legmagasabb (40 százalék). A korösszetétel különféle lakásismérvek szerinti megoszlásában is rendre a fiatal- és középkorúak, illetve a csak öregkornak által lakott lakások dominanciája érvényesül. Ezen belül azonban az említett két kategória közé határozott választóvonal húzható azon lakásismérvek esetében, amelyek a lakás minőségével vannak összefüggésben. így a szobaszám, illetve az alapterület szerinti lakásnagysággal, továbbá a komfortossággal kapcsolatban világosan kirajzolódik, hogy az öregkornak által lakott lakások nagyobb aránya a kisebb, gyengébb minőségű lakásokra érvényes, a nagyobb, többszobás, valamint magasabb komfortúak között pedig a fiatal- és középkorúak lakásai állnak az arány szerinti rangsor élén. A népesség öregedésével az időskorúak által lakott lakások aránya az 1980. évi 16 százalékról 1996-ra 23 százalékra nőtt. Lakóik száma ugyanezen időszakban 825 ezerről 1,2 millióra emelkedett. Közülük 1980-ban 52 százalék, az 1996. évi mikrocenzus idején pedig már 62 százalék - 546 ezer fő - élt lakásában egyedül. Az összes egyedül élők közül az öregkornak aránya 60 százalékot tesz ki. 22